6. SZ. MELLÉKLET

VÉDŐ- ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

1.       Az intézményi védő, óvó előírások.

-      A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek felügyeletét, védelmét figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira.

-      Olyan környezet kell kialakítani, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások magatartási formák kialakítására.

-      Gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket (közlekedési balesetek, mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében).

-      Fejleszteni kell a gyermekek biztonságra törekvő viselkedését.

-      A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a tevékenységekkel együtt járó veszélyforrásokat, az óvodai nevelési év megkezdésekor, ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell a csoportnaplóban.

-      Minden óvodapedagógusnak kötelessége a gyermekek figyelmét felhívni a nevelés során, minden tevékenység megkezdése előtt, az udvarra menetel előtt, séták előtt, kirándulások, az esetleges baleset megelőzése érdekében. 

-      A gyermekek intézményen kívüli kísérete esetén csoportonként két óvodapedagógus és minden további tíz gyermek után egy dajkát kell biztosítani.

-      A balesetveszélyes tevékenység esetén egyszerre kevesebb gyermekkel, fokozott figyelemmel lehet csak foglalkozni (vágás, varrás, barkácsolás, speciális tornaszerek használata).

-      A gyermekek az intézmény létesítményeit, helységeit csak óvodapedagógus, pedagógusasszisztens,  vagy dajka felügyelete mellett használhatják.

-      Az óvodapedagógusok a gyermekek elektromos áramütés elleni védelmét folyamatosan biztosítják, illetve a hálózat megfelelő védelmével.

-      Valamennyi a gyermekek számára veszélyforrást jelentő helyiséget, szekrényt zárva kell tartani.

1.1.        Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok:

-      A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani.

-      A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. 

A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni.

-      Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, azonnal be kell jelenteni az intézmény fenntartójának.

-      Súlyos az a gyermekbaleset, amely

• a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),
• valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,
• a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,
• a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),
• a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza.

-      A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

-      Az intézményvezető kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja

-      Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás

-      Ha a balesetet vagy veszélyforrást a dajka észleli köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig azonnal a vezető vagy helyettese figyelmét felhívni.

-      Jelentősebb testi sérülés / fejsérülés, ficam, törés, vágott, - szakított bőrseb stb. / esetén mentőt kell hívnia az óvodapedagógusnak.

-      A balesetről és a kezelés tényéről, helyéről a vezetőnek, illetve az óvodapedagógusnak

értesítenie kell a szülőt.

1.2.        Egyéb balesetvédelmi szabályok:

-      Az intézmény munka-, és balesetvédelmi feladatok irányítását és ellenőrzését a vezető végzi.

-      Takarítási munkákat a gyermekek távollétében kell végezni. Vegyszereket, maró anyagokat a gyermekektől elzárt helyen kell tárolni.

-      A munka, - tűzvédelmi és bombariadóval kapcsolatos megfelelő szintű, részletes oktatást minden évben egyszer az a fenntartó által meghatározott oktatási tematika alapján tart, amely rögzítésre kerül, a balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatási naplóban. Az oktatásokon mindenkinek kötelező a részvétel és az ott hangzottak tudomásul vétele.

A pedagógusok feladata, hogy:

-      Haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melyek veszélyforrást jelenthetnek a gyermekek számára.

-      A mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá.

-      Javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére.

Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy:

-      a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére,

-      a veszélyforrást jelentő munkahelyüket, eszközeiket mindig zárják.

1.3.        Óvodán belüli dohányzás

-      Az óvoda egész területén tilos a dohányzás.

-      Az óvoda területére – beleértve az udvart is – égő cigarettával belépni, illetve ott dohányozni tilos! Az óvoda épületében, valamint a kerítésen belüli területén sem lehet dohányzó helyet kijelölni, akár használják a gyermekek, akár nem!¹ A dohányzóhely nem lehet az intézmény bejáratától számított 5 méteren belül.

-      Dohányzást tiltó feliratot az utcai kerítésen jól látható módon ki kell függeszteni. (1. sz. melléklet A nem dohányzók védelméről a védő- óvó előírások 1.3. pont elválaszthatatlan része) 

-      A szabályzatban foglaltak megsértése fegyelmi eljárással szankcionálható.

-      A szabályzat ellen vétő személy viseli a hatósági eljárás szankcióit és anyagi vonzatát.

-      A szabályzatban foglaltak ellenőrzéséért tagintézményenként a belső ellenőr felelős, aki

napi rendszerességgel végrehajtja az ellenőrzést.

2, Záró rendelkezések 

 

A székhely óvodánál és telephelyénél gondoskodni kell arról, hogy a „Védő- óvó előírások”-ban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét az SZMSZ és mellékleteihez csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg. 

 

7. SZ. MELLÉKLET

ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNYI ÓVODA

(1149 Budapest, Pósa L. u. 61.) 

és TELEPHELYE

 

MEGGYESKERT ÓVODA (3530 Miskolc, Meggyesalja u. 31.)

 

 

 

TISZTÍTÁSI, TAKARÍTÁSI, MOSOGATÁSI UTASÍTÁS

AZ INTÉZMÉNY TERÜLETÉRE VONATKOZÓ

ÁLTALÁNOS UTASÍTÁS

I.       AZ INTÉZMÉNY KIALAKÍTÁSA 

1. Az intézmény környezetének és épületének kialakítása

1.1. A személybejáratot el kell különíteni a teherforgalomtól.

1.2. Az intézmény közvetlen környezetét rendben, tiszta állapotban kell tartani.

1.3. Nem tárolható hulladék, csomagolóanyag és használt, kiselejtezett berendezés közvetlenül az épület mellett.

1.4. Biztosítani kell a felsorolt anyagok elkülönített, szükség esetén zárt helyen történő tárolását az intézmény területétől megfelelő távolságban – de legalább olyan távolságra, hogy ne jelentsen veszélyforrást.

1.5. A csapadékvíz elvezetését megfelelő csatornarendszerrel kell biztosítani.

1.6. Az épületet kívül és belül megfelelő, ép állapotban kell tartani. Állapotát

rendszeresen felül kell vizsgálni, ahol szükséges, a javításokat el kell végezni.

2. Az intézmény belső kialakítása

2.1. Az épületnek alkalmasnak kell lennie gyermekek fogadására. Biztosítani kell az intézmény belső rendjének kialakítását és annak fenntartását.

2.2. Figyelembe kell venni az egyenes vonalvezetés kialakítását. Amennyiben lehetséges, el kell kerülni az útvonal-kereszteződéseket.

2.3. Amennyiben erre lehetőség van, úgy el kell különíteni egymástól a tiszta övezet szennyezett övezetet, nedves övezet – száraz övezetet, alacsony kockázatú övezet

                  –                                magas            kockázatú                      övezetet.

3. Falak

3.1. A falak legyenek simák, nem porózus, könnyen tisztítható.

3.2. A falak legyenek világos színűek és rovarkártevőktől mentesek.

3.3. Gondoskodni kell a megfelelő szigetelésről, az illesztéseknél a szivárgás megakadályozásáról.

3.4. A lepattogzott rétegű falburkolatot észlelés után javítani kell.

4. Padozat

4.1. A padozat alapja legyen megfelelő szilárdságú, készüljön tartós anyagból. Felülete ne kössön meg anyagokat, ne legyen toxikus hatása, legyen könnyen tisztítható, fertőtleníthető.

4.2. A felület álljon ellen a környezet káros, korrozív hatásainak (termék, takarító-, fertőtlenítőszer).

4.3. A padozat burkolatát megfelelő állapotban kell tartani, legyen mindig ép, repedés- és törésmentes. Bevonata összefüggő, tiszta és ezt megfelelő sűrűséggel ellenőrizni kell.

5. Mennyezet

5.1. A mennyezet felülete legyen sima, víz és párazáró és jól karbantartott. Rendszeresen takarítani kell, hogy mentes legyen a portól, leváló festéktől, pókhálótól, vakolatdaraboktól és egyéb szennyeződésektől.

5.2. Minden mennyezetáttörés, födémcsatlakozás legyen zárt, megfelelően szigetelt.

5.3. A hibás, repedt mennyezetet javítani kell, ennek megtörténtéig a fertőtlenítéshez hozzáférhetőséget kell biztosítani, az üreges részeket le kell zárni.

6. Csővezetékek, elektromos vezetékek

6.1. Egyszerű, könnyen tisztítható szerkezeteket kell alkalmazni.

6.2. A villamos vezetékeket kábeltokban, fővezetékben vagy esetleg a berendezések csővázán kell vezetni.

7. Világítás

7.1. Megfelelő természetes, mesterséges vagy kevert világítást kell biztosítani az intézmény minden területén, különös tekintettel a foglalkoztató szobákban.

7.2. A mesterséges világítást úgy kell tervezni, hogy az a természetes fénynek megfelelő színösszetételű és egyenletes legyen, és ne keltsen zavaró árnyékokat, ne alakuljanak ki a foglalkoztatókban úgynevezett „sötét foltok”.

7.3. A világítótesteket úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük rajtuk a szennyeződés lerakódását, könnyen tisztíthatók legyenek. Törésük esetén ne okozzanak idegenanyag szennyezést. A törött világítótesteket azonnal cserélni kell!

7.4. A világító berendezések épségét rendszeresen ellenőrizni kell.

8. Szellőzés

8.1. Gondoskodni kell a megfelelő szellőzésről, a gyermekek megfelelő közérzetének biztosítása érdekében. Fontos a levegő által történő átszennyeződés, páralecsapódás megakadályozása, a nem kívánatos páratartalom, penész- és szagképződés megelőzése, valamint a megfelelő hőmérséklet kialakítása.

9.Nyílászárók

9.1. Minden nyílászárót könnyen tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lennie!

II. A BERENDEZÉSEK KARBANTARTÁSA ÁLTALÁNOS UTASÍTÁS

1. Alapelvek

1.1. Az intézmény egész területén a gépet, berendezést és eszközt úgy kell elhelyezni és karbantartani, hogy ne veszélyeztesse a gyermekek testi épségét, ahhoz ne férjenek.

• Legyenek könnyen tisztíthatók és fertőtleníthetők
• Feleljenek meg a kívánt célnak

A berendezéseket és eszközöket megfelelő állapotban kell tartani. Ahol azt a rendelet előírja, a gépek üzembe helyezésekor higiéniai minősítő bizonyítványt kell beszerezni.

2. Anyagok

2.1. A konyhai berendezések, és eszközök élelmiszerrel érintkező felületeinek szerkezeti anyagait úgy kell kiválasztani, hogy azok tegyenek eleget a következő feltételeknek:

• Ne vigyenek át szagot
• Ne szennyezzék az élelmiszert
• Legyenek rozsdamentesek
• Felületeik legyenek simák, törés- és repedésmentesek
• Legyenek jól tisztíthatók
• Legyenek fertőtleníthetők

3. Környezet, kezelés, karbantartás

3.1. Az intézmény teljes területét és környékét karbantartani, takarítani kell és az észlelt hibák kijavításáról intézkedni kell. Nyitás előtt ellenőrizni kell a tisztaságot és sértetlenséget.

III. HULLADÉK

1. Hulladék

1.1. Az élelmiszer eredetű és nem élelmiszer eredetű hulladék nem halmozódhat fel az intézményen belül.

1.2. A nem élelmiszer eredetű hulladékot zárt szeméttárolóban kell elhelyezni.

1.3. Az élelmiszer eredetű hulladék eltávolításáról gondoskodni kell! 

1.4. A hulladék gyűjtésére szolgáló edényt a kiürítés után tisztítani és fertőtleníteni kell.

1.5. A hulladékok kezelése tekintetében a külön jogszabályokban foglalt előírásokat is be kell tartani.

1.6. A veszélyes hulladékokat (pl: műanyag csomagolóanyagok, lejárt szavatosságú termékek, nyomtatópatron?), akinél keletkezik, az köteles az ártalmatlanításukról gondoskodni, valamint ennek megtörténtéig megfelelő, környezet- és egyéb károsodást kizáró módon tárolni.

IV. RÁGCSÁLÓ, ROVAR- ÉS EGYÉB KÜLSŐ FERTŐZÉS

1. Rágcsáló, rovar- és egyéb külső fertőzés

 1.1. A rovar- és rágcsálóirtási tevékenységet 18/1998. (VI.3.) NM rendelet és az OEK által időszakosan kiadott "Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről" szabályozzák. A rágcsáló- és rovarfertőzés elleni védelem kiterjed a rágcsálók, repülő rovarokat, madarakat, összes csúszó-mászót és repülő élőlényt, melyek szennyezhetik az intézmény területét.

1.2. A hatékony védelemnek a megelőzésen kell alapulnia. A megelőzés alapja a környezet és az intézmény általános higiéniája, tisztasága, amelynek biztosítására írásos utasítást kell készíteni. El kell távolítani a környezetből minden olyan anyagot, hulladékot, víztócsát, amely a kártevőknek táplálékforrásul szolgálhat. A papír, élelmiszert, stb.. hulladékok szétszórásának megelőzésére hulladékgyűjtőket kell elhelyezni a megfelelő helyeken.

1.3. Lehetőség szerint gondoskodni kell a használaton kívüli, felesleges gépek, eszközök, anyagok intézmény területéről történő eltávolításáról.

1.4. Az ajtók nyitva tartását a szükséges minimumra kell korlátozni.

1.5. Az anyagok, berendezések elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy az ne vezessen fertőzési forrásul.

1.6.  A beérkező anyagok és a tárolt anyagokat ellenőrizni kell, hogy mentesek-e az állati kártevőktől.

1.7. A rágcsáló- és rovarfertőzés elleni védelem szabályozásának ellenőrzése a tulajdonos feladata.

1.8. Szükség esetén és a jogszabályi előírások alapján rágcsáló- és rovarirtást megfelelő szakképzettséggel és engedéllyel rendelkező belső vagy külső szakember végezheti. A megelőző irtást minimálisan évente egy vagy két alkalommal el kell végezni.

1.9. A rágcsáló- és rovarirtást, valamint az ellenőrzéseket megfelelően dokumentálni kell.

V. ÜVEGTÖRÉSEK

1. Üvegtörések megelőzése és kezelése

1.1.  Cél az üvegtörések megelőzése és ellenőrzési rendjének meghatározása az intézmény területén és helyiségeiben.

1.2.  Az intézmény teljes területén az ott tartózkodókra potenciális veszélyforrást jelentő törhető üvegtárgyak és szerelvények alkalmazását lehetőség szerint kerülni kell.

1.3. A közvetlen üvegveszély megelőzése érdekében a foglalkoztató helységekben, ahol erre mód van – a mennyezeten lehetőleg törhetetlen világítótesteket kell alkalmazni.

1.4. Minden műszak kezdetekor a dolgozóknak szemrevételezéssel meg kell győződnie a védelemmel ellátott világítótestek és egyéb üveg eszközök, illetve berendezések üveg részeinek épségéről és amennyiben hiányosságot észlel,%

Oldal: ANAÓ SZMSZ 2024 melléklet
ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY INTÉZMÉNYEI SZABÁLYZATOK, DOKUMENTUMOK - © 2008 - 2024 - anaszabalyzatok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat