XI/12. Óvoda- Óvodai szociális segítő, a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, a Gyámügyi Hivatal

 

Segítséget kérünk a szociális segítőtől, a Család- és Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség, alkalmazotti közösség védelme miatt ez indokolt.

 

Amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a segítő vagy a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen (prevenció, szülők tájékoztatása, esetmegbeszélés, közös intézkedési terv kidolgozása, stb.). A gyermekvédelmi feladatok kompetencia elvű meghatározását az óvoda nevelési programja tartalmazza. Fontos, hogy hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

 

Feladata továbbá a szociális és gyermekjóléti központ által delegált óvodai szociális segítő munkájának biztosítása az együttműködési szerződés alapján.

 

Kapcsolattartó: óvodaigazgató, óvodaigazgató-helyettes

 

A kapcsolat tartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása, prevenció, családok segítése.

 

A kapcsolat formája, lehetséges módja: esetmegbeszélésen, előadásokon, rendezvényeken való részvétel.

 

XI/13. Fenntartóval való kapcsolattartás

 

Kapcsolattartó: óvodaigazgató, óvodaigazgató-helyettes, gazdasági ügyintéző, (intézményi titkár.)

 

A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, illetve az intézmény érdekeinek képviselete.

 

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, mely kiterjed:

• az intézmény működésével, működtetésével összefüggő feladatok ellátására,
• az intézmény alapdokumentumainak előterjesztésére, ha erre szükség van,
• az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére,
• az intézmény gazdálkodási és törvényességi ellenőrzésére,
• az intézmény szakmai munkájának eredményességére, szakmai munka értékelésére, a program alapján végzett értékelések nyilvánosságra hozására.

 

Kapcsolattartás formái:

• szóbeli tájékoztatás,
• beszámolók, jelentések, jelzések,
• egyeztető tárgyaláson, értekezleten való részvétel,
• a fenntartó rendelkezéseinek átvétele, végrehajtása,
• speciális információ szolgáltatás az intézmény működéséhez, gazdálkodásához, szakmai munkájához kapcsolódóan,
• statisztikai adatszolgáltatás,
• az intézmény működésének és tartalmi munkájának értékelése,
• igény- és elégedettségmérés
• kuratóriumi üléseken való részvétel.

 

XI/14. Alapítvány kuratóriumával való kapcsolattartás

 

Kapcsolattartó: óvodaigazgató.

 

A kapcsolat tartalma: Az alapítvány munkájáról folyamatosan tájékoztatja a nevelőtestületet és a szülői szervezetet. Az óvodaigazgató tájékoztatja az alapítvány elnökét, kuratóriumot az óvodába járó gyermekek eszköz szükségleteiről, program igényeiről, az óvodában történt eseményekről.

 

Gyakoriság: nevelési évenként egyszer, illetve a kuratórium és az intézményi igények alapján.

 

XI/15. Gyermek programokat ajánló kulturális intézmények, szolgáltatókkal való kapcsolattartás

 

Kapcsolattartó: óvodaigazgató, óvodaigazgató-helyettes és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógusok épületenként.

 

A kapcsolat tartalma: színvonalas gyermek műsorok, előadások szervezése, lebonyolítása.

 

A kapcsolat formája: intézményen belül és intézményen kívüli kulturális programok látogatása a gyermekekkel, illetve azok ajánlása a szülők felé.

 

 

1. I.               A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

Az óvodák belső ellenőrzési rendszere átfogja az óvodai nevelőmunka egészét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvodaigazgató a felelős.A belső ellenőrzési terv szerint történik, amely az éves munkaterv része.

A nevelő munka belső ellenőrzésére jogosult: az óvodaigazgató és az óvodaigazgató-helyettes.

 

Módszerei:

-        óvodai dokumentáció elemzése, ellenőrzése,

-        foglalkozástervezet leadása,

-        szóbeli beszámoltatás,

-        írásbeli beszámoltatás

-        értekezletekre való felkészülés, aktivitás

-        csoportlátogatás előre meghatározott szempontok alapján, megfigyelés,

-        önreflexió, megbeszélés,

-        értékelőlap elkészítése, aláírása, iktatása.

 

Célja:

• biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint az óvoda pedagógiai programja szerint előírt) működését,
• segítse elő az intézményben folyó nevelő munka eredményességét, hatékonyságát,
• a vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,
• szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez,
• feltárja az előforduló hibákat.

 

Követelményei:

• Biztosítsa az óvodaigazgató számára az információt az intézményben folyó nevelő -oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról. Az ellenőrzés során előtérbe kell, hogy kerüljön a támasznyújtás, segítségnyújtás, „együtt gondolkodás”, ösztönzés.
• Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését.
• Fogja át a pedagógiai munka egészét.
• Segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását.
• Támogassa a mintaadó kezdeményezéseket, mutasson rá a tévedésekre, hiányosságokra.
• A Szülőiszervezet, észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az intézmény valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását.
• Támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását.
• Hatékonyan működjön a megelőző szerepe.
• Alapot adjon a teljesítményértékelés számára.

 

Az ellenőrzés kiterjed: munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre, a működési feltételek vizsgálatára.

 

Fajtái:

• tervszerű, előre egyeztetett szempontok szerint,
• spontán, alkalomszerűen, a problémák feltárása, megoldása érdekében, napi felkészültség mérése érdekében.

 

Kiemelt szempontok:

• A helyi pedagógiai programban megfogalmazott alapelvek érvényesülése.
• A helyi programban meghatározott nevelési feladatok teljesítése.
• A nevelőmunka színvonala, eredményessége.
• A pedagógusok pszichológiai, pedagógiai és módszertani kultúrája.
• A tanulási folyamatok a foglalkozások szervezése, előzetes felkészülés, tervezés, felépítés és szervezés, az alkalmazott módszerek.
• A terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja.
• A gyermekek fejlődésének nyomon követése, értékelése, fejlesztése.
• A pedagógus-gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása.
• A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége.
• Az alkalmazottak munkafegyelme.
• A nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága.
• Munkaköri leírásban foglaltak betartása.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg kell megbeszélni.

 

Az ellenőrzést végző személyek feladatai és jogállása:

Az óvodaigazgató és az óvodavezető-helyettes ellenőrizhetik, ellenőrzik a szabályzatokkal kapcsolatos teendőket, a Pedagógiai program alkalmazását, a pedagógiai dokumentációkat, a munkafegyelmet, a csoportmunkát, az iskolaérettség megfigyelését, az ünnepek lebonyolítását, a munkaközösségi tervek megvalósítását, a gyermekvédelmi folyamatokat, a szülői értekezletek megtartását, az óvoda-iskola kapcsolattartását, a Pedagógiai program alkalmazását, szakmai napok előkészítését.

A vegyiárú felelős (volt élelmezésvezető) ellenőrzi az étkezéssel kapcsolatos teendőket, higiéniát, adminisztrációt.

 

Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhetnek:

• az óvodaigazgató-helyettes
• a szülői szervezet.

 

Az ellenőrzés tapasztalatairól az óvodaigazgató feljegyzést készít, amelyet ismertet a pedagógussal. A nevelési év záró értekezletén és az éves beszámolóban az óvodaigazgató értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az óvodaigazgató által megfogalmazott általános tapasztalatok eredményeit fejlesztési célzattal felhasználva készíti el az intézmény következő évi munkatervét.

Teljesítményértékelési rendszer működése: A 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról 98.§ (3.) bekezdése alapján és a hozz tartozó rendeletnek megfelelően. Kidolgozás alatt, a szabályozó rendelet hiányában.

 

1. II.            Egyéb juttatások

Munkaruha, védőruha-juttatás szabályai, amennyiben jogszabály kötelezővé teszi!

A gyermekek között töltött napi teendők indokolttá teszik, hogy a velük foglalkozókat munkaruha illetve védőruha illesse meg. A munkavégzés körülményeinek azt kell alátámasztania, hogy a védőruha használata nélkül a munkavállaló ruházatának nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következhet be.

 

Ez alól kivétel, ha tartósan hőség van (30 C felett), addig, míg az az állapot tart.

 

Munkaruha, védőruha eszközei:

-        pedagógus, dajka, pedagógiai asszisztens, intézményi titkár: lábvédő eszköz, védőruha

-        takarító, konyhás: lábvédő eszköz, védőruha, kézvédő eszköz

 

A munkavédelmi cipőt és a ruházatot mindenki saját döntése alapján választhatja ki, azonban meg kell felelnie a munkavédelem céljának (pl. csúszásmentes, kényelmes cipő). A dolgozók munkaruha, védőruha, évente, az éves költségvetés alapján történik.

Kihordási idő 1 év.

 

 

1. III.         Reklámtevékenység szabályai az intézményben

Az intézményben reklámtevékenységet folytatni tilos, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel vagy társadalmi, közéleti, kulturális tevékenységgel függ össze.

 

A reklámtevékenység engedélyeztetése: a megengedett jellegű reklám, szórólap elhelyezését minden esetben az igazgató vagy a helyi magasabb vezető jóváhagyása után lehet az óvodában kifüggeszteni.

 

Szülő, illetve más idegen személy nem tehet ki hirdetést a faliújságra az igazgató engedélye nélkül.

 

Politikai hirdetmények, vallási hovatartozásra vonatkozó hirdetmények kifüggesztése szigorúan tilos! Az óvodaigazgató, óvodaigazgató-helyettes kötelessége a hirdetőtábla rendszeres ellenőrzése.

 

Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé

 

A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű tájékoztatás, illetve a közösségi oldalakon tett kijelentések nyilatkozatnak minősülnek.

Nyilatkozattétel esetén az alábbi előírásokat kell betartani:

• Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra a fenntartó engedélyével az igazgató vagy az általa megbízott személy jogosult.
• A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.
• A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra, valamint az intézmény jó hírnevére, érdekeire.
• Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.

 

Hivatali titok megőrzése

Az intézmény minden dolgozójának kötelessége az Etikai kódex betartása, a hivatali titok megtartása. Az alkalmazott nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.

Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az óvoda érdekeit sértené.

A hivatali titok megsértése súlyos vétségnek minősül. Az óvoda valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni.

 

Hivatali titoknak minősül:

• amit a jogszabály annak minősít,
• a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok,
• a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adatai,
• továbbá, amit az óvoda vezetője az adott ügy vagy a zavartalan működés biztosítása, illetve az óvoda jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban írásban annak minősít.

 

 

 

 

 

 

 

1. IV.         Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések

 

Működési alapdokumentumok

• Alapító Okirat
• Pedagógiai Program
• Szervezeti és Működési Szabályzat
• Házirend
• Éves Munkaterv

Az Alapító Okirat elhelyezése

Az Alapító Okiratunk a következő helyeken van elhelyezve: a fenntartónál, az óvodaigazgatónál, a hivatalos információs felületen (OH), az irattárban, a Magyar Államkincstárban, BAZ vármegyei Oktatási Kormányhivatalában.

 

Tájékoztatás a Pedagógiai Programról

A szülők bármely szülői értekezleten tájékoztatást kérhetnek az óvodaigazgatójától, óvodaigazgató-helyettesétől és a csoportos óvodapedagógusaitól.

• A Pedagógiai Programmal kapcsolatos kérdéseket a nevelési év ideje alatt bárki, bármikor feltehet.
• A Pedagógiai Program minden épületben és a honlapon megtalálható, a szülők számára kérésre nyomtatott formában bármikor hozzáférhető.
• A dokumentumok elhelyezéséről és a szóbeli és írásbeli tájékoztatás megkérésének módjáról a szülők a nevelési év kezdésekor tájékoztatást kapnak.

Az óvoda lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők az óvodai beiratkozás előtt is választ kapjanak kérdéseikre.

 

Tájékoztatás a Házirendről

• Az óvodapedagógusok minden nevelési év első szülői értekezleten majd a későbbiekben változás esetén tájékoztatást adnak a Házirendről.

A Házirend elhelyezésre kerül az óvodaigazgatói irodában az óvoda és a fenntartó honlapjain.

 

Az Internetes nyilvánosságra vonatkozó feladatok

A köznevelési törvény és annak végrehajtási rendelete írja elő, hogy amennyiben az intézménynek van honlapja, azon az alapdokumentumok közül mit kell nyilvánosságra hozni. 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (1) pontja alapján a nevelési-oktatási intézményi közzétételi listában szereplődokumentumok:

• a felvételi lehetőségről szóló tájékoztató,
• a beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett csoportok száma,
• köznevelési feladatot ellátó intézmény az étkezési térítési díj jogcíme és mértéke,
• a fenntartó nevelési intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és ideje, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása, ideje, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításai, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításai,
• a nevelési intézmény nyitva tartásának rendje, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai,
• a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával,
• a szervezeti és működési szabályzata, a házirend és a pedagógiai program.

 

Az adatközlés időpontja: Az igazgató az adatokat az október 1-jei állapotnak megfelelően október 15-ig továbbítja a KIR részére, az intézményi jóváhagyott dokumentumokkal együtt.

A közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként egyszer felül kell vizsgálni. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat.

 

 

1. V.            Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség

 

Jogszabályi háttér: az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII.tv. 3.§ eb) ^*  feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében, illetve az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány számára nyújtott támogatási pénzeszköz juttatásánál,

 

A vagyonnyilatkozat-tétel személyi hatályakiterjed az óvoda alkalmazásában álló mindazon személyre, aki döntésre vagy ellenőrzésre jogosult, azaz: a vezető beosztású alkalmazottakra.

 

A vagyonnyilatkozat-tétel hatálybalépése

A kihirdetés napjától számítva a visszavonásig érvényes.

 

Felülvizsgálat módja: Jogszabályi változás

 

A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett

a)      a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően,

b)      a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás-munka vagy feladatkör megszűnését követő 30 napon belül.

c)      A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha a törvény eltérően nem rendelkezik 2 évenként köteles eleget tenni.

 

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget c) pontban foglaltak esetében az esedékesség évében június 30-ig kell teljesíteni.

 

A vagyonnyilatkozat átadásának, nyilvántartásának, tárolásának szabályai

• A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról a szükséges nyomtatványokat is tartalmazó tájékoztató átadásáról a munkáltató gondoskodik.
• A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős, az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli.
• A nyilatkozó és a munkáltató megbízásából az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban kerül sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. /Az azonosító betűjelből és számsorból áll./
• A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékot – a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányát is – csak a jogszabályban meghatározott vagyonosodási vizsgált során az eljáró szerv bontja fel.
• A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős személy ellenőrzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha a jogszabály rendelkezései szerint döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről.
• A jogszabályszerűen lezárt vagyonnyilatkozat elhelyezése a vezető esetében a fenntartónál, a helyettes esetében az intézmény páncélszekrényben történik.

 

1. VI.         Kommunikációs csatornák használatának rendje

A telefonhasználat eljárás rendje

Az intézményi mobil vagy vonalas telefonok nem használhatóak magáncélra. A pedagógus gyermekek között munkaidejében mobiltelefonját magáncélú beszélgetésre sem a csoportszobában sem az udvaron nem használhatja. Csak a legszükségesebb esetben a legrövidebb időtartamig használható a csoportból kilépve, ha a gyermekek felügyelete megoldott. A dolgozó a saját mobiltelefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében, néma vagy rezgő állapotban tarthatja magánál és csak kivételes, sürgős esetben használható.

 

Infokommunikációs rendszer használati rendje

Ide tartozik a számítógép, laptop, tablet, okos telefon, wifi és az ezeken keresztül elérhető intézményi dokumentáció és a postafiókok.

Előnye:

• információszerzés,
• tájékozódás,
• tájékoztatás.

Hátránya:

• visszaélési lehetőség a közzétett adatokkal,
• nem kívánt visszajelzések érkezése,
• jogosulatlan egyének is hozzáférhetnek az adatokhoz.

Használatuk szabálya:

• Munkaidőben csak vezetői engedéllyel használhatóak.
• Mivel a feltöltött adatok nyilvánosak és mindenki által hozzáférhetőek, körültekintően, a személyiségi jogokat és az adatvédelmi szabályokat figyelembe véve kell eljárni.

Az oktatásban használt felületekre a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók csak kódolt bejutással jutnak el. Ezek a felületek nagy mennyiségű személyes adatot tartalmaznak, ezért a hozzáférés titkos, a titoktartás a munkavállaló kötelessége és felelőssége.

A köznevelésben foglalkoztatott munkavállaló 2024. július 1-ig köteles a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást és a hozzá kapcsolódó tárhelyet megigényelni és erről a munkáltatónak nyilatkozni írásban.

 

 

 

 

1. VII.       A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

 

A szabálytalanság, valamely létező szabálytól: jogszabályi rendelkezéstől, helyi rendelettől, egyéb belső szabályzattól való eltérést, az elvárások be nem tartását jelenti.

A szabályok be nem tartása adódhat: nem megfelelő cselekményből, mulasztásból, hiányosságból.

 

Szabálytalanságnak minősül az, amely mértéke alapján: a büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítása adhat okot.

 

Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén, ha a működés bármely területén szabálytalanság merül fel: a szabálytalanságot, vagy annak gyanúját haladéktalanul jelenteni kell az igazgatónak, az igazgató, ha szabálytalanságot vagy annak gyanúját észleli köteles erről a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni.

 

 

Oldal: ANAÓ SZMSZ (4) 2024.01.08.
ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY INTÉZMÉNYEI SZABÁLYZATOK, DOKUMENTUMOK - © 2008 - 2025 - anaszabalyzatok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat