4 SZ. MELLÉKLET
A család tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése és ezzel együttesen a gyermek iránti felelősség ébrentartása. Tapintatos, személyes kapcsolat kialakítása azokkal a családokkal, akik segítséget kérnek, vagy látszólag segítségre szorulnak.
A gyermekvédelmi munkát a humánum, segítőkészség, a megértés és a támaszadás jelenti. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és intézményi hatások az értékek és a normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami a családi otthonokban érezteti hatását és leggyakrabban a gyerekeken vezetődik le. A fentiek káros hatása megjelenik az óvodában is, a gyermekek teljesítmény-, magatartás-, és kapcsolatzavarainak formájában.
Az óvodai gyermekvédelem egyik legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyermekek minden problémája (éhsége, agresszivitása, szorongása, hiányzások stb.) itt érzékelhető először.
Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 5.§-n) pontja meghatározza a veszélyeztetettség fogalmát: n) * veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.
Ha a gyermek személyiségfejlődését a szülő vagy a környezet nem biztosítja, a gyermek fejlődését veszélyeztetik.
A veszélyeztetettség nyilvántartásba vételének szempontjai óvodákban:
- elhanyagoló neveléshez kapcsolódó testi-lelki bántalmazás
- súlyos érzékszervi károsodás, illetve tartós betegség
Az óvodaigazgató feladatai:
- A gyermekkel kapcsolatos adatok védelme, az óvoda és telephelyei SZMSZ-ének 9. sz.
melléklete az „Adatvédelmi szabályzat”-ban foglaltak szerint, amely tartalmazza a hivatali titoktartási kötelezettség betartását is.
- Az óvodavezető kapcsolatot tart minden olyan intézménnyel, ahol a gyermekek képviseletében szükséges.
Óvodapedagógusok feladatai:
Elsődleges feladatok:
További feladatok:
- Biztosítani a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodában, szükség esetén védő, óvó intézkedésekre javaslatot tenni.
- A gyermekeket és családjukat a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni. - Az egyéni lemaradásokat csökkenteni, a tehetséggondozást megvalósítani, illetve elősegíteni.
- Az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében közreműködni.
- Az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában részt venni, a szűrést szükség esetén soron kívül javasolni.
- A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, szükség esetén jelezni a hiányzást. - A szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása, a szülői szerep eredményesebb betöltésének elősegítése.
- Ismerje a helyi társadalom gyermekvédelmi rendszerében érintett szerveket, szükség esetén vegye fel a kapcsolatot velük.
- A titoktartási kötelezettség minden családot érintő kérdésben érvényesüljön. - A gyermekvédelem azt is igényli a pedagógusoktól, hogy ismerjék a velük kapcsolatban álló gyermekeket, a rájuk ható tényezőket, és segítsék elő az esetleges lelki traumák feldolgozását.
A gyermekvédelmi munka koordinálását a gyermekvédelmi felelős látja el, aki a nevelőtestület tagja. Az intézmény vezetőjének megbízásából képviseli a gyermek- és ifjúságvédelmi szempontokat. Szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti ezen szempontok érvényesülését.
Gyermekvédelmi felelős feladata:
nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség súlyosságának mérlegelése. Szükség esetén javaslattétel a további teendőkhöz.
A gyermekvédelmi munka hatékonyságát az alábbiakkal segíthetjük elő óvodában és telephelyein:
A központi óvoda és telephelyeinek célja a nevelésben, az ismeretek közvetítésében, hogy foglalkozzunk a felzárkóztatással, a tehetséggondozással és az integrációval, amennyiben objektív és szubjektív feltételeink lehetővé teszik. Egyenlő bánásmódban részesítjük óvodásainkat az óvodai élet minden területén.
A család a legfontosabb partner. A sikeres nevelőmunka alapvető feltétele a kölcsönös felelősségen, egyenlőségen alapuló jó együttműködés. Fontos, hogy az óvoda és a család együttműködése alkalmazkodjon a kor társadalmi igényeihez, ne szegregálódjon el egy család sem az óvodai élettől.
Az Esélyegyenlőségi tervből adódó feladatok éves megvalósítása:
Az óvodánkban dolgozó kollégák mindennapi tevékenysége, a nevelési programban megfogalmazott elvek szerint ellátott gyermekvédelmi feladatok részei annak a komplex hatásnak, amely szükséges az esélykülönbségek csökkentése, az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében.
A Pedagógiai Programban is fontos szerepe van a zökkenőmentes óvodai elfogadásnak (az anyás elfogadás biztosítása).
Fontos feladat, hogy a szülők és a partnerek bevonása az intézményi nevelőmunkába.
A székhely óvodánál és telephelyénél gondoskodni kell arról, hogy az „Gyermekvédelmi terv”-ben foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét az SZMSZ és mellékleteihez csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg.