ii/1. Működési rend

ii/1.1. gyermekek fogadásának rendje

A nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A nevelési év helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, amit a munkatervben rögzítenek. Az óvoda augusztus 01. és augusztus 31. között zárva tart (4 hét). A nyári zárásról a szülőket február 15-ig tájékoztatni kell. A szünet ideje alatt a szülők gondoskodnak a gyermekük elhelyezéséről.

 

Az intézmény egy nevelési évben legfeljebb öt nevelés nélküli munkanapot szervez, melyet nevelési értekezletek, illetve továbbképzés céljára használ fel. Erről a szülők a jogszabályban előírtak szerint tájékoztatást kapnak 7 nappal a nevelés nélküli munkanap előtt. Az óvodai nevelés nélküli munkanapokon, szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről.

 

A nevelési éven belül a zárva tartási napokról nevelési év elején a szülőkkel ismertetni kell.

 

Az intézmény nyitva tartása

 

A nyitvatartási idő napi 9:30 óra (7:30-17:00 között). A nyitva tartás a szülők munkaidejéhez igazodik.

 

Az óvodát reggel a reggeli műszakban dolgozó dajka, óvodapedagógus, pedagógus asszisztens nyitja. A helyi adottságokból adódóan a székhely óvodában reggel 7:30 és 8:30 között, valamint 15:30 és 17 óra között összevont – ügyeletes csoportban helyezhetjük el a gyermekeket.

 

A gyermekek érkezésének és elvitelének módját a Házirend szabályozza. Az intézmény fent szabályozott időponttól eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az óvodaigazgató, vagy az SZMSZ alapján az óvodaigazgató /h, megbízott igazgatóhelyettes, operatív igazgató adhat engedélyt.

 

Szombati munkanapokon, szülői hozzájárulással az intézmények zárva tartanak. 

 

Napirend

 

Az óvodai csoportok napi életének részletes szabályozása (napirend) a Házirendben található. Konkrét heti időbeosztást a hetirend tartalmazza. A napirend és hetirend fő irányvonalát a nevelőtestület alakítja ki, az óvodapedagógusok pedig rugalmasan kezelik (életkor, program, időjárás, stb. függvényében). A napirend és hetirend fő vonalának betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása érdekében és a gyermekek biztonság érzetének megtartása miatt szükséges.

 

A szülő kötelessége, hogy a Házirendnek megfelelően a gyereke érkezése és elvitele mindig az óvoda napirendjéhez igazodjon, hogy ne zavarja a többi gyereket sem a tevékenységekben és ő maga is részt tudjon venni a tevékenységekben. A szülők kötelesek a Házirendben meghatározottak szerint legkésőbb 9:00-ig óvodába hozni a gyermeküket.

 

Épület,- illetve csoport összevonás

 

-        olyan esetben, amikor a gyermekek létszáma 10 fő alá csökken csoportösszevonás lehetséges

-        pedagógus illetve nevelés, oktatást közvetlenül segítő dolgozó hiányzása esetén a csoportok összevonhatók, illetve délutáni pihenőidőtől kisebb csoportokban szétoszthatók. Szétosztáskor elv, hogy minél kevesebb gyermeket zavarjunk meg a számára megszokott körülmények változtatásával.

-        7:30 – 9:00, valamint 15:30 – 17:00 ügyeleti időpontokban a csoportösszevonás megengedett.

 

Rendkívüli esetben, ha a csoportok létszáma jelentősen lecsökken, a teljes nyitva tartás alatt össze lehet vonni az óvodai csoportokat.

 

II/2. Az intézmény struktúrája, az intézményi munkarend

II/2./1. Humán erőforrás biztosítása – csoportbeosztás (változó)

 

Ssz.	Csoport neve és korcsoport	Lét- szám	Óvodapedagógus	Pedagógiai asszisztens	Dajka
	Százszorszép csoport (székhely)	3,5	1,5	1	1
	Nefelejcs csoport (székhely)	2,5	1,5	0	1
	Meggyes csoport (telephely)	3	2	0	1
	Összesen	9	5	1	3
	Cseresznyés csoport (telephely) 2025. 09. 01.-én nem nyit ki	3	2	0	1
Összesen		12	7	1	4

 

A pedagógiai munkát és működést segítő további munkatársak:

 

 

Intézményi maximális álláshelyek

száma (módosításig):                  16/17

igazgató                                        -----------

igazgatóhelyettes                         2025. 09. 01. az intézmény képviseletére jogosult személy:

óvodapedagógus 1 fő

 

óvodapedagógus                         Székhely: 3 - 4 fő, csoportonként 1,5 - 2 (ebből 1 álláshelyen igazgató/igazgatóhelyettes 12 órában) valamint telephelyen: 2 fő ebből 1 fő igazgatóhelyettes/helyettes 24 órában)

dajka                                             csoportonként 1

pedagógiai asszisztens                3 csoportonként 1 -      illetve óvodapedagógus hiány esetén határozott időtartamú kinevezéssel további pedagógiai asszisztensek nevezhetőek ki óvodapedagógus álláshely betöltésére

konyhai dolgozó                          összesen 3 székhely-telephely

óvodatitkár                                   100 fő beíratott gyermek létszám esetén: 1

A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el.

A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Az igazgató a fenntartó által engedélyezett álláshelyek tekintetében önálló hatáskörben dönthet annak felhasználásáról, teljes- illetve részmunkaidős foglalkoztatottak tagolásáról azzal a feltétellel, hogy az engedélyezett létszámot nem lépheti át.

 

1. I.    Az intézmény alkalmazotti közössége

 

Az intézmény alkalmazotti közössége magában foglalja az intézmény vezetését, a nevelőtestület tagjait, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és egyéb munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat.

 

III/1. Az intézmény vezetése

 

Az óvoda és telephelye élén az igazgató áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője.
Az igazgató az intézmény működését a hatályos jogszabályok, az alapító okirat, a pedagógiai program, az éves munkaterv és jelen Szervezeti és Működési Szabályzat alapján irányítja.

Amennyiben az igazgatói jogkör gyakorlása jogszabályban meghatározott okból nem az igazgató által történik, az igazgatói feladatokat a jogszabályi feltételeknek megfelelő személy láthatja el, a fenntartó döntése alapján.

 

III/1.1.1. Az igazgató/intézmény képviseletére jogosult személy telephelyre vonatkozó munkarendje

 

Az igazgató/intézmény képviseletére jogosult személy a telephely(ek) vonatkozásában munkarendjét és jelenlétének rendjét saját hatáskörben alakítja ki, a hatályos jogszabályok, valamint az intézmény működési rendjének figyelembevételével.

Az igazgató/ intézmény képviseletére jogosult személy szülői fogadóóráinak rendjét évente az intézmény Munkaterve tartalmazza. Az igazgató szülői fogadóórát rendszeres időközönként tart, melynek gyakorisága igazodik ahhoz, hogy a telephelyen az igazgatóhelyettes, illetve az igazgatói jogkört gyakorló személy milyen mértékben lát el pedagógiai feladatokat. Amennyiben az igazgatóhelyettes nem a telephelyen lát el óvodapedagógusi feladatokat, az igazgató/ intézmény képviseletére jogosult személy legalább havi rendszerességgel tart szülői fogadóórát; ettől eltérő szervezés esetén a fogadóórák rendje a Munkatervben kerül rögzítésre.

 

A nevelési év szüneteiben, valamint a nyári időszakban a szülői fogadóórák rendje a Munkatervben meghatározottak szerint alakulhat.

 

Az igazgató/ intézmény képviseletére jogosult személy a telephelyet rendszeres időközönként látogatja. A telephelylátogatás módját, gyakoriságát és tartalmát az igazgató saját hatáskörben határozza meg; a látogatásról külön írásos feljegyzés készítése nem kötelező. Ettől eltérni indokolt esetben, hatósági ellenőrzésen való részvétel során, vagy az igazgató saját döntése alapján lehetséges.

Amennyiben a telephely szakmai irányítását az igazgatói jogkört gyakorló igazgatóhelyettes vagy az igazgatóhelyettes látja el, az igazgató személyes jelenlétének gyakorisága a telephely működésének figyelembevételével kerül meghatározásra.

 

Az igazgató/ intézmény képviseletére jogosult személy államkincstári és kormányhivatali ellenőrzésen köteles részt venni. Különösen indokolt esetben az ellenőrzésen az igazgató helyett meghatalmazás alapján az igazgatóhelyettes, az igazgatói jogkört gyakorló személy, vagy a fenntartó által kijelölt és meghatalmazott személy járhat el.

 

Az igazgató köteles a telephellyel a működés biztonságos ellátása érdekében folyamatos kapcsolatot tartani, szükség szerint akár napi rendszerességgel is.

III/1.2. Az intézmény képviselete és a munkáltatói jogkör gyakorlása

Alapítványi fenntartású intézmény esetében az intézmény munkáltatói jogkörének gyakorlója az intézmény képviseletére jogosult személy.

 

Az intézmény képviseletére jogosult személy:

 

• az igazgató, vagy
• speciális esetben az igazgatóhelyettes,

abban az esetben, ha a területileg illetékes kormányhivatal jogerős végzésében az adott személyt az intézmény képviseletére jogosult személyként megjelöli.

 

Az intézmény képviseletére jogosult személy az igazgatót megillető – jogszabály által nem kizárt – teljes vezetői és munkáltatói jogkört gyakorolja, az alapítványi fenntartó jogainak sérelme nélkül.

 

III/1.3. Az igazgatóhelyettes igazgatói jogkörgyakorlása

 

Amennyiben az igazgatói jogkört jogszabály alapján az igazgatóhelyettes gyakorolja, az igazgatóhelyettes teljes igazgatói jogkörrel vezeti az intézményt, és – kormányhivatali végzés alapján – az intézmény képviseletére jogosult személynek minősül.

 

Ilyen esetben – figyelemmel arra, hogy az igazgatóhelyettes az igazgatói jogkört gyakorolja – önálló igazgatóhelyettesi jogállás nem létesíthető mindaddig, amíg a körülményekben változás nem következik be.

 

Az igazgatói jogkört gyakorló igazgatóhelyettes kötelező csoportban eltöltött ideje az intézmény gyermeklétszámára tekintettel, a mindenkor hatályos jogszabályok szerint kerül meghatározásra.

Az igazgatói jogkört gyakorló igazgatóhelyettes a feladatellátás időtartamára teljes igazgatói pótlékra jogosult.

 

III/1.4. Az igazgatóhelyettes helyettese

 

Az igazgatóhelyettes igazgatói jogkörgyakorlása mellett az igazgatóhelyettesi feladatok ellátására külön kijelölt személy jogosult.

 

A kijelölt személy:

 

• funkcionálisan igazgatóhelyettesi feladatokat lát el,
• formális titulusa: igazgatóhelyettes helyettese.
•  

Az igazgatóhelyettes helyettese az SZMSZ-ben, a munkaköri leírásában és a fenntartói döntésben meghatározott körben teljes körű igazgatóhelyettesi feladatokat lát el.

 

Az igazgatóhelyettes helyettesének kötelező csoportban eltöltött ideje heti 24 óra.

 

Az igazgatóhelyettes helyettese a ténylegesen ellátott vezetői feladatokra tekintettel igazgatóhelyettesi pótlékra jogosult.

 

III/1.5. Munkaidő és jogállás elkülönítése

 

Az intézmény képviseletére jogosult személy kizárólag teljes munkaidőben (heti 40 órában) foglalkoztatható.

Az igazgatóhelyettes abban az esetben, ha nem minősül az intézmény képviseletére jogosult személynek, a jogszabályi keretek között 40 óránál alacsonyabb heti foglalkoztatási időben is alkalmazható.

A képviseleti jogosultság megléte vagy hiánya a foglalkoztatási idő meghatározása szempontjából irányadó.

 

III/1.6. Az intézmény képviseletére jogosult személy

 

Abban az esetben, ha az intézmény élére olyan személy kerül, aki a megfelelő intézményvezetői végzettséggel még nem rendelkezik, az igazgatóhelyettes felruházható az intézmény képviseletére jogosult személy jogaival.

 

Az alkalmazás feltétele, hogy a Budapest Főváros Kormányhivatala által kiadott jogerős működési engedélyben az adott személy neve szerint szerepeljen, mint az intézmény képviseletére jogosult személy.

 

Kinevezése a jogszabályokban előírt eljárásrend szerint történik.

 

Jogköre: teljes körű, amely kiterjed az intézmény vezetésére és a munkáltatói jogkör gyakorlására.

Kinevezése: határozott időre szól, a jogszabályi keretek szerint.

Juttatása: igazgatói pótlék.

Kötelező csoportban eltöltött ideje: 51 fő gyermeklétszámtól heti 10 óra.

Teljes munkaideje: heti 40 óra.

Helyettesítése: az igazgatóhelyettes helyettese, korlátozott jogkörrel.

 

III/1.7. Az igazgató és az igazgatóhelyettes intézményben való benntartózkodásának rendje, a helyettesítés sorrendje

 

Az intézmény zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását. Az igazgató munkaideje kötetlen, az igazgatóhelyettes munkarendje az alábbiak szerint kerül felosztásra:

 

Vezetői beosztás	óvodai foglalkozásainak száma	kötetlen óraszáma pedagógiai és vezetői teendőkkel kapcsolatosan	heti munkaideje
igazgató/intézmény képviseletére jogosult személy	10	30	40
igazgatóhelyettes/igazgatóhelyettes helyettese	24 21	16 14	40 35

 

Az igazgató tartós távolléte vagy hiánya esetén a munkarendi felosztás a következő:

Vezetői beosztás	óvodai foglalkozásainak száma	kötetlen óraszáma pedagógiai és vezetői teendőkkel kapcsolatosan	heti munkaideje
igazgató/intézmény képviseletére jogosult személy	0	0	0
igazgatóhelyettes	10	30	40
igazgatóhelyettes helyettes	24 21	16 14	40 35

III./2. A nevelőtestület

 

III./2.1. A nevelőtestület fogalma, összetétele és jogállása

 

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógus-munkakörben foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatottainak közössége, ideértve a székhelyen és a telephelyeken foglalkoztatott óvodapedagógusokat is.

 

A nevelőtestület az intézmény pedagógiai kérdésekben legfontosabb tanácskozó, javaslattevő, véleményező és döntéshozó testülete, amely a nevelési-oktatási tevékenység szakmai irányításában meghatározó szerepet tölt be.

 

A nevelőtestület:

• döntési jogkört gyakorol a jogszabályokban meghatározott ügyekben,
• véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,
• véleményezési jogát gyakorolja minden olyan ügyben, amelyben azt jogszabály előírja.

 

A nevelőtestület dönt különösen:

• a továbbképzési program elfogadásáról,
• a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,
• a házirend elfogadásáról,
• valamint a jogszabályokban meghatározott egyéb kérdésekben.

 

III./2.2. A nevelőtestület feladatai és működésének rendje

 

A nevelőtestület feladata a pedagógiai program megvalósításának elősegítése, a nevelési-oktatási munka szakmai színvonalának biztosítása, valamint az intézmény nevelési céljainak érvényesítése.

A nevelőtestület működésének keretei:

• A nevelőtestület a nevelési év során rendes értekezleteket, valamint szükség szerint rendkívüli értekezleteket tart.
• A nevelőtestületi értekezleteket az intézmény vezetője hívja össze az éves munkatervben meghatározott időpontban és napirenddel.
• Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha azt
• a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada, vagy
• az intézmény vezetője, vagy
• a szülői szervezet kezdeményezi annak eldöntésére, hogy a nevelőtestület a kezdeményezést elfogadja-e.

A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell megtartani.

 

III./2.2.1. Határozatképesség és döntéshozatal

 

A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

A nevelőtestület döntéseit – jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetét kivéve – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

Szavazategyenlőség esetén a döntést az intézmény vezetőjének szavazata dönti el.

A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell rögzíteni.
A határozatokat nevelési évenként sorszámozni és nyilvántartásba venni szükséges az alábbi jelöléssel:

ANT / év / hónap / nap

III./2.2.2. Jegyzőkönyv és dokumentálás

 

A nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletekről lényegkiemelő írásos feljegyzés készül, amely tartalmazza:

• az értekezlet helyét és időpontját,
• a napirendi pontokat,
• a jelenlévők nevét,
• az igazolt és igazolatlan távollévők nevét,
• az egyes javaslatok megszavazásának eredményét,
• a meghozott határozatokat.

 

A feljegyzést az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni, és ahhoz csatolni kell az aláírt jelenléti ívet.
A feljegyzés egyben jegyzőkönyvként is szolgál.

 

III./2.2.3.Rendkívüli (elektronikus) eljárásrend

 

A nevelőtestület értekezlete indokolt esetben, elektronikus hírközlő eszköz (pl. online platform) igénybevételével, személyes jelenlét nélkül is megtartható.

 

Az elektronikus értekezleten:

• a résztvevők szóban, egyértelműen jelzik jelenlétüket,
• a szavazás szóban, „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” megjelöléssel történik,
• a jelenlét és a szavazás ténye a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

 

Elektronikus értekezlet esetén külön jelenléti ív vezetése nem kötelező.

 

III./2.2.4. Felelősség

 

A nevelőtestület tagjainak felelőssége a munkaköri leírásukban, valamint az intézmény belső szabályzataiban meghatározott feladatokra és az általuk használt eszközökre terjed ki.

III/3. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők (NOKS) foglalkoztatottak és egyéb alkalmazottak

III/3.1. A nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók közössége (NOKS)

A nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók közösségébe tartoznak az intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatott, pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozó alkalmazottak.

A NOKS dolgozók az intézmény működésével, valamint saját munkaterületüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő joggal rendelkeznek.

 

A nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók felett az általános munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja.
Közvetlen szakmai irányításukat a munkaszervezés rendje szerint kijelölt vezető látja el.

A nevelőmunkát közvetlenül segítő munkakörök különösen:

 

• pedagógiai asszisztens,
• dajka,
• intézményi titkár (a jogszabályi és fenntartói feltételek fennállása esetén).

III/3.2 Pedagógiai asszisztens

A pedagógiai asszisztens a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazott, aki az óvodapedagógus iránymutatása alapján segíti a gyermekek nevelésével kapcsolatos feladatok ellátását.

Feladatai különösen:

• az óvodapedagógus munkájának segítése a csoportban folyó nevelési tevékenységek során,
• a gyermekek felügyeletének támogatása az óvodapedagógus irányítása mellett,
• a nevelési tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítése, rendben tartása,
• a gyermekek gondozási tevékenységeinek segítése,
• közreműködés az étkezések, udvari tevékenységek, séták szervezésében,
• a gyermekek biztonságának felügyelete a munkaköri leírásban meghatározott keretek között.

 

A pedagógiai asszisztens önálló pedagógiai felelősséggel nem rendelkezik, pedagógiai döntéseket nem hoz.

 

Felelőssége a munkaköri leírásban meghatározott feladatokra, valamint a rábízott gyermekek testi épségének megóvására terjed ki.

III/3.3 Dajka

A dajka a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazott, aki az óvodapedagógus irányítása mellett közreműködik a gyermekek gondozásában és az intézményi környezet működtetésében.

 

Feladatai különösen:

 

• a gyermekek gondozásában való közreműködés (öltöztetés, tisztálkodás),
• a higiénés feltételek biztosítása,
• a csoportszoba és az óvodai környezet rendjének, tisztaságának fenntartása,
• közreműködés az étkezések lebonyolításában,
• a gyermekek pihenésének előkészítése,
• a baleset-megelőzési szabályok betartása és betartatása.

 

A dajka pedagógiai döntési jogkörrel nem rendelkezik.

A gyermekekkel kapcsolatos nevelési kérdésekben a szülőket az óvodapedagógushoz irányítja.

 

Felelőssége a munkaköri leírásban rögzített feladatokra és az általa használt eszközökre terjed ki.

 

III/3.4 Intézményi titkár

 

Az intézményi titkár a nevelőmunkát közvetlenül segítő, adminisztratív feladatokat ellátó köznevelési foglalkoztatott, akinek feladata az intézmény működésével összefüggő adminisztrációs, iratkezelési és nyilvántartási feladatok ellátása.

 

Az intézményi titkár munkáját az intézmény vezetőjének irányítása alapján végzi.

Feladatai különösen:

 

• gyermek- és dolgozói nyilvántartások vezetése,
• iratkezelési, iktatási és archiválási feladatok ellátása,
• statisztikai és adatszolgáltatási kötelezettségek támogatása,
• személyügyi és munkaügyi adminisztráció segítése,
• a vezetői döntések adminisztratív előkészítése,
• a hatályos adatvédelmi és iratkezelési szabályok betartása.

 

Az intézményi titkár saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő joggal rendelkezik.

 

Felelőssége a munkaköri leírásban meghatározott feladatokra, valamint az általa kezelt iratokra és eszközökre terjed ki.

III/3.5 Segítő dolgozók

 

Az intézmény működését segítő munkakörben foglalkoztatott dolgozók az intézmény alkalmazotti közösségének tagjai.

 

Segítő munkakörnek minősülhet különösen:

 

• konyhai alkalmazott,
• gazdasági ügyintéző.

 

A segítő dolgozók munkáját a munkaköri leírásuk tartalmazza.
Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja.

 

III/4. Az óvodai alkalmazottak munkarendje

 

Az intézményben foglalkoztatott alkalmazottak jogállását, feladatait, kötelezettségeit és jogait a munkakörüknek megfelelő, névre szóló munkaköri leírás tartalmazza.

A munkaköri leírásokat az intézmény vezetője készíti el, és azok átadása a foglalkoztatás létesítésekor, illetve módosításakor kötelező.

 

A munkaköri leírások mintái az SZMSZ mellékletét képezik.

 

Munkaidő és munkarend

 

A pedagógusok teljes munkaideje heti 40 óra, amely a jogszabályban meghatározott kötelező foglalkozási időből és az ahhoz kapcsolódó további munkavégzési kötelezettségekből áll.
Pedagógus részmunkaidőben is foglalkoztatható a jogszabályi feltételek szerint.

 

A pedagógusok munkaidejének beosztását az intézmény vezetője – szükség szerint a helyettes bevonásával – az intézmény zavartalan működésének figyelembevételével határozza meg.

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók munkarendjére a 2023. évi LII. törvény 77. §-a irányadó, amely szerint:

 

• a vezető kötetlen munkarendben,
• a pedagógus részben kötetlen munkarendben,
• a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kötött munkarendben dolgozik.

 

A nevelési év feladataihoz kapcsolódó tevékenységek (pl. rendezvények, ünnepségek, fogadóórák, kirándulások, szülőkkel való kapcsolattartás) a pedagógus munkaidejének azon részében is elláthatók, amely nem esik kötelező foglalkozási időre.

A kötött és kötetlen munkaidőben ellátandó feladatok részletes rendjét – szükség szerint – belső szabályzat vagy melléklet határozhatja meg.

 

Munkaidő-nyilvántartás és távollét

 

Az intézményben a munkaidő-beosztás és a szabadságnyilvántartás vezetéséért az intézmény vezetője felelős; telephely esetén a kijelölt vezető látja el e feladatot.

 

Az alkalmazottak munkaidő-nyilvántartása a jogszabályoknak megfelelő módon történik.

 

A dolgozó munkaidő-beosztását kizárólag előzetes vezetői engedéllyel módosíthatja, a helyettesítés rendjének egyidejű biztosításával.

 

Az alkalmazottak munkaidőben az intézményt csak kivételesen indokolt esetben, vezetői engedéllyel hagyhatják el.

 

A rendkívüli távollétet a dolgozó köteles haladéktalanul jelezni közvetlen vezetőjének annak érdekében, hogy a szükséges intézkedések megtörténhessenek.

 

Szabadság

 

Az alkalmazottak éves rendes szabadságát a hatályos jogszabályok szerint kell kiadni.

 

A szabadság engedélyezése a szabadságolási terv figyelembevételével történik, az intézmény vezetőjének döntése alapján.

 

A fizetés nélküli szabadság engedélyezésére – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az intézmény vezetője jogosult.

 

A fenntartó a pedagógusok vonatkozásában – a hatályos jogszabályoknak megfelelően – jogosult a rendes szabadság legfeljebb 15 munkanapjára munkavégzést elrendelni.

 

Próbaidő

 

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésekor a kinevezésben három hónap próbaidő megállapítása kötelező, a hatályos jogszabályok szerint.

 

A próbaidő alatt a jogviszony bármelyik fél részéről, indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntethető.

Gyakornoki idő

 

A gyakornoki idő a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésének időpontjától számított két év, amelyet a kinevezésben vagy munkaszerződésben kell rögzíteni.

 

A gyakornoki idő előírásáról és a szakmai segítő személy kijelöléséről a foglalkoztatás létesítésekor kell rendelkezni.

 

Felmondás, a jogviszony megszűnése

 

Az alkalmazottak köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyának, illetve munkaviszonyának megszüntetésére, a felmondási időre és annak tartamára a hatályos jogszabályok – különösen a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra vonatkozó törvényi rendelkezések, valamint a Munka Törvénykönyve – irányadóak.

 

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata a felmondási idő részletszabályait nem határozza meg.

 

III/5. Szülői Szervezet

 

Az óvoda a szülők jogainak érvényesítése és kötelezettségeik teljesítése érdekében Szülői Szervezetet működtet.

 

A Szülői Szervezet az óvodával együttműködve képviseli a szülők és a gyermekek érdekeit, figyelemmel kíséri a gyermekek jogainak érvényesülését és a nevelőmunka eredményességét.

 

A Szülői Szervezet véleményét ki kell kérni minden olyan kérdésben, amelyben a hatályos jogszabályok számára véleményezési vagy egyetértési jogot biztosítanak, különösen:

 

• az intézmény működését érintő szabályozások esetében,
• a gyermekeket érintő programok és tevékenységek tervezésekor,
• a tájékoztatási rend kialakításakor.

 

A Szülői Szervezet jogosult:

• bármely, a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékoztatást kérni,
• a nevelőtestület értekezletének összehívását kezdeményezni,
• képviselője útján tanácskozási joggal részt venni a nevelőtestületi értekezleteken, ha a napirend a gyermekek nagyobb csoportját érinti.
•  

Gyermekek nagyobb csoportjának minősül az óvoda gyermeklétszámának legalább egyharmadát érintő kérdés.

 

A Szülői Szervezet döntési jogkört gyakorol:

 

• saját működési rendjének meghatározásában,
• tisztségviselőinek megválasztásában.

 

A Szülői Szervezet feladatai ellátásához – az intézmény működésének zavarása nélkül – térítésmentesen használhatja az óvoda helyiségeit és eszközeit.

 

A Szülői Szervezet döntéseit – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a Szülői Szervezet vezetőjének szavazata dönt.

A döntéseket és határozatokat írásban kell rögzíteni, és az intézmény irattárában meg kell őrizni.

A határozatok jelölése: SZSZ / év / hónap / nap.

 

A Szülői Szervezet működése során a székhely és a telephely egy intézménynek minősül.

Indokolt esetben a Szülői Szervezet ülése elektronikus hírközlő eszköz útján is megtartható. Az ülésen való részvételt és a szavazás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

 

III/6. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések

 

Az óvodák épületeit, helyiségeit és eszközeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni.

 

Az óvodák területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, és az óvodák működési ideje alatt politikai célú tevékenység nem folytatható.

Az óvodák területén kereskedelmi tevékenység nem végezhető, kivéve az intézmény által szervezett alkalmakat.

 

Az óvodáka helyiségeinek más célra történő használata, valamint az eszközök elszállítása kizárólag az intézmény igazgatójának engedélyével történhet.

 

A gyermekek az óvodák helyiségeit, létesítményeit és eszközeit kizárólag felnőtt felügyelete mellett használhatják.

 

Az óvodák helyiségeinek használói felelősek:

 

• az intézmény vagyonának megóvásáért,
• a rend és tisztaság fenntartásáért,
• az energia- és anyagtakarékos gazdálkodásért,
• a tűz-, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok betartásáért,
• az SZMSZ és a házirend előírásainak betartásáért.

 

A mobiltelefon használata munkaidőben nem zavarhatja a munkavégzést; a gyermekcsoportban saját mobiltelefon használata nem megengedett.

 

Az óvodák teljes területén tilos a dohányzás és a szeszesital fogyasztása.

 

Az óvodák alkalmazottai kötelesek a rendkívüli eseményeket haladéktalanul jelenteni közvetlen felettesüknek. Betörés észlelése esetén a rendőrséget és az intézmény vezetőjét azonnal értesíteni kell.

 

Az óvodák épületének nyitása és zárása a munkarend szerint kijelölt dolgozók feladata. Az épület zárásakor ellenőrizni kell az elektromos berendezéseket, az ablakokat és a közlekedési útvonalakat.

 

Az óvodák udvarai nem nyilvános játszóterek; a gyermekek kizárólag óvodák alkalmazotti felügyelete mellett tartózkodhatnak ott. Az udvar használata külső személyek számára nem engedélyezett, kivéve az intézmény által szervezett rendezvények ideje alatt.

III./7. Intézményi szintű óvodai ünnepek és egyéb programok tervezett tartalmai és időpontjai

 

Ezen felül:

• Csoporton belül a gyermekek közös születésnapi, névnapi köszöntése.
• Népi hagyományok ápolása (jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése).
• Világnapok megünneplése.
• Nemzeti hagyományok ápolása.

• Egyéb ünnepek a kialakult hagyományok szerint.

 

Oldal: ANAÓ SZMSZ (2) 2026. 01. 29.
ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY INTÉZMÉNYEI SZABÁLYZATOK, DOKUMENTUMOK - © 2008 - 2026 - anaszabalyzatok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat