ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY

(1149 Budapest, Pósa L. u. 61.)

 

 

 

ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKkal kapcsolatos eljárások SZABÁLYZATA

 

Fenntartott intézmények neve, címe:

ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNYI ÓVODA

Napraforgó Családi Bölcsőde Hálózat Margaréta és Harangvirág Családi Bölcsődék

1149 BUDAPEST, PÓSA LAJOS UTCA 61.

 

ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNYI ÓVODA MEGGYESKERT ÓVODA TELEPHELY

Napraforgó Családi Bölcsőde Hálózat Meggyeskert Családi Bölcsőde

3530 MISKOLC, MEGGYESALJA U. 31.

 

Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a kapcsolódó jogszabályok vonatkozó előírásai szerint kell eljárni. Felülvizsgálata és karbantartása a jogszabályi változások függvényében, de legalább 5 évente.

 

A dokumentum jellege: nyilvános

Nyomtatott formában megtalálható: iroda

 

A fenntartó Alapítvány: 2026. január 29.-én kelt KH/2026.01.29. számú kuratóriumi határozattal elfogadta.

 

Hatályba lépett:            2026. február 01.

 

Alkalmazandó:               2026. február 01.-től            

                     Szabó Ágnes                                                                       

fenntartó képviselője, kuratóriumi elnök

 

NAPRAFORGÓ Családi Bölcsőde HÁLÓZAT

ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK SZABÁLYZATA

SZÉKHELY: 1149 Budapest, Pósa L. u. 61.

1.        JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

1.1 Gyvt. (1997. évi XXXI. törvény) vonatkozó szakaszai

15. § (8) - Családi bölcsőde definíciója:

"Családi bölcsőde: olyan napközbeni ellátási forma, amelyben a gyermekgondozó saját lakókörnyezetében, legfeljebb nyolc gyermek gondozását látja el."

94. § (1) - Állami támogatás:

"A nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, illetve szolgáltatás személyi és dologi kiadásaihoz az állam normatív hozzájárulást biztosít."

94. § (2):

"A normatív hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg."

94/A. § - Felhasználás:

"A normatív hozzájárulás a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, illetve szolgáltatás működési költségeinek fedezésére használható fel."

 

1.2 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet

Teljes cím: "A nem állami fenntartású szociális és gyermekjóléti szolgáltatók állami támogatásáról"

1. § - Hatály:

"E rendelet hatálya kiterjed a nem állami fenntartású ... gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatókra."

2. § - Támogatás címe:

"A nem állami fenntartó részére a szolgáltatás működésének támogatására állami hozzájárulás jár."

3. § - Támogatás mértéke:

"A támogatás mértékét a költségvetési törvény határozza meg."

4. § - Felhasználás:

"A támogatás felhasználható: a) személyi jellegű kiadásokra, b) dologi kiadásokra, c) az ellátással összefüggő egyéb kiadásokra."

 

1.3 2026. évi költségvetési törvény

 

2.        TÁMOGATÁS

A központi költségvetésről szóló mindenkori törvény alapján az állam támogatást biztosít a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások működtetéséhez azon fenntartók részére, akik jogszabály alapján támogatás igénylésére jogosultak, és – amennyiben szükséges – a finanszírozási rendszerbe befogadást nyertek, továbbá a támogatásra jogosító szolgáltatásuk/engedélyesük véglegessé vált döntéssel szerepel a szolgáltatói nyilvántartásban.

A támogatások igénylésének, módosításának, pótigénylésének, lemondásának és elszámolásának részletes szabályait az 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Átr.) tartalmazza.

2.1. BEFOGADÁS (finanszírozási rendszerbe történő befogadás)

Befogadás alatt – az Átr. fogalomhasználatával összhangban – a szociális és gyermekjóléti/gyermekvédelmi szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadást kell érteni, amelynek jogszabályi alapja:

• a 1993. évi III. törvény (Szt.) 58/A. § releváns bekezdései, valamint
• a 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 145. § releváns bekezdései.

2.2. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (Átr. 3. § alapján)

A fenntartó a támogatás iránti kérelmet, a kérelem módosítását, a pótigényt, a lemondást és az elszámolást a Magyar Államkincstár által rendszeresített, és a Kincstár honlapján közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon nyújthatja be.

Támogatás olyan engedélyes, illetve szolgáltatás után igényelhető, amely:

• a tárgyévben véglegessé vált döntéssel be van jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, és
• a tárgyévben – ha a jogcím ezt megköveteli – befogadást nyert, továbbá
• megfelel a jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.

Amennyiben a tárgyévben új engedélyes/szolgáltatás kerül bejegyzésre, illetve törlésre, a támogatás – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – időarányosan illeti meg a fenntartót.

2.3. A BENYÚJTÁS MÓDJA – kizárólag elektronikus (Cégkapu)

A Kincstárral folytatott támogatási ügyintézés (igénylés, módosítás, pótigény, lemondás, elszámolás, jogorvoslat és egyéb beadványok) kizárólag elektronikus úton történik. Papír alapon benyújtott kérelem a vonatkozó eljárási szabályok szerint visszautasítható.

1) Hol kell benyújtani?

A kérelmeket a SZUF – Személyre Szabott Ügyintézési Felület elektronikus űrlapjain kell benyújtani, a Kincstár által meghatározott ügytípus-űrlapok használatával (jellemzően: igénylés/módosítás, elszámolás, illetve egyéb beadvány).

A kérelmeket az Államkincstár honlapján megjelenő űrlapokon kell benyújtani elektronikus ügyintézéssel, amelyek a https://szuf.magyarorszag.hu weboldalon elérhető Személyre Szabott Ügyintézési Felületen (a KÖZIGAZGATÁS, JOG / Kérelem benyújtása menüpontban) érhetők el.

-          SZIG - Egyházi, nemzetiségi önkormányzati és nem állami szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, szolgáltatást nyújtó fenntartók támogatási igénye és igény módosítása;

-          SZEL - Egyházi, nemzetiségi önkormányzati és nem állami szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, szolgáltatást nyújtó fenntartókat megillető támogatások elszámolása;

-          HKÉR - Az egyházi, nemzetiségi önkormányzati és nem állami humánszolgáltatást nyújtó fenntartók támogatásával kapcsolatos keresetlevelek, fellebbezések, fizetési kedvezmény iránti kérelmek, beadványok

Az ügytípushoz kapcsolódó űrlap elérési módja a következő: a  https://szuf.magyarorszag.hu weboldalra belépve, a megjelenő képernyő felső részén található kereső mezőbe az űrlap fent vastagon szedett rövidített nevének beírása.

A megfelelő űrlapot kiválasztva az „Ügyleírás” résznél az „ügyintézés indítása” gombra kattintással kezdhető meg az űrlap kitöltését.  A bejelentkezést követően megjelenik a kitöltendő űrlap előlapja, amely a beküldő természetes személy adatait tartalmazza, majd a „Következő fejezet” gombra kattintva az űrlap további, kitöltendő része. Az „Ellenőrzések futtatása” menü elindítását, és a jelzett hibák javítását követően a „Beküldés” gombra kattintva indítható el az űrlap és mellékleteinek beküldése, melynek során minden mellékletet (csatolt fájlt) hitelesítéssel kell ellátni. Amennyiben a megküldendő dokumentumok mérete miatt a továbbítás nem lehetséges, úgy azt tömörítve zip formátumban, vagy több részletben kell megküldeni.

2) Milyen csatornán?

Gazdálkodó szervezetnek minősülő fenntartó (pl. alapítvány, egyesület adószámmal, egyházi jogi személy adószámmal stb.) a kérelmeket Cégkapun/Hivatali Kapun keresztül nyújthatja be.

3) Mellékletek hitelesítése

A Kincstár gyakorlata szerint a mellékleteket (csatolt dokumentumokat) hitelesítéssel kell ellátni. Ennek elfogadott módja – a szervezet képviseletére jogosult személy részéről – az alábbi két megoldás egyike:

1. Minősített elektronikus aláírás
2. Minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás

2.4. A TÁMOGATÁS FAJTÁI (általános, évfüggetlen összefoglaló)

A támogatások konkrét jogcímeit és fajlagos összegeit minden évben a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. A fenntartót tipikusan az alábbi két nagy csoport érinti:

1) Normatív (feladatfinanszírozási) támogatás – „gyermekek után járó” támogatás

Ide tartozik a családi bölcsődei ellátás után igényelhető támogatás, amelyet a fenntartó a beíratott és ellátott gyermekek után vehet igénybe, a költségvetési törvényben meghatározott fajlagos összeg és számítási szabályok szerint.

A jogosultság és az elszámolás alapja a feladatmutató (ellátotti létszám / gondozási napok logikája) a költségvetési törvény szabályai alapján, ideértve a speciális szorzókat (pl. SNI, korai fejlesztésre jogosult, HH/HHH), amennyiben az adott évi költségvetési törvény így rendelkezik.

2) Ágazati pótlék jellegű támogatások (bérjellegű támogatások)

Ide sorolhatók a szociális ágazati összevont pótlékhoz és kapcsolódó közterheihez biztosított támogatások, amelyek feltételeit és számítását az adott évi költségvetési törvény, valamint a kapcsolódó végrehajtási szabályok határozzák meg.

2.5. ÖSSZEGZÉS

A fenntartó a normatív (gyermekek után járó) és az ágazati pótlék jellegű támogatásait a Kincstár által közzétett elektronikus űrlapokon, Cégkapun keresztül, a mellékletek minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással történő hitelesítésével nyújtja be.

3.        TÁMOGATÁS TÍPUSAI ÉS FELHASZNÁLÁSA

3.1 Támogatás összege (2026)

Jogcím: 489/2013. Korm. rendelet + 2026. évi költségvetési törvény

Összeg: 420.000 Ft / év / férőhely (példa 2026-ra)

3.2 FELHASZNÁLHATÓ

✅ SZEMÉLYI JELLEGŰ KIADÁSOK (489/2013. Korm. rendelet 4. § a) pont):

• Kisgyermeknevelő bére (bruttó)
• TB járulékok, szociális hozzájárulási adó
• Helyettesítés díja
• Cafeteria, béren kívüli juttatások
• Munkaruha
• Képzés, továbbképzés

✅ DOLOGI KIADÁSOK (489/2013. Korm. rendelet 4. § b) pont):

• Rezsi (villany, víz, gáz, fűtés)
• Eszközbeszerzés (játékok, bútorok, fejlesztő eszközök)
• Textíliák (ágynemű, törölköző)
• Tisztítószerek, higiéniai eszközök
• Étkezési eszközök
• Irodaszerek
• Karbantartás, felújítás (kisebb)
• Biztosítás
• Könyvelés, adminisztráció

✅ EGYÉB ELLÁTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KIADÁSOK (489/2013. Korm. rendelet 4. § c) pont):

• Gyermekétkeztetés
• Szakmai szolgáltatások
• Bérleti díj (ha nem saját ingatlan)

4.        LÉTSZÁMSZÁMÍTÁS (228 NAPOS SZABÁLY)

4.1.BECSÜLT ÁTLAGLÉTSZÁM

"A családi bölcsődében ellátott gyermekek esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves becsült létszáma osztva 228-cal."

A családi bölcsődében, a munkahelyi bölcsődében és a napközbeni gyermekfelügyelet keretében ellátott gyermekek esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves becsült létszáma osztva 228-cal. A sajátos nevelési igényű, valamint a korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermekek, továbbá a hátrányos helyzetű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának meghatározásánál ugyancsak a beíratott gyermekek éves becsült létszámának figyelembevételével meghatározott létszám 228-cal osztott számát kell beírni, a szorzást az Igazgatóság végzi.

4.2. FELTÉTELEK

• Családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és napközbeni gyermekfelügyelet esetén a tervezéskor figyelemmel kell lenni az alábbiakra:
• A beíratott és a támogatás szempontjából figyelembe vett gyermekek létszáma egyetlen alkalommal és összesen sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámot.
• Beíratottnak az a gyermek minősül, akit a családi bölcsődébe felvettek, beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben.
• Az adott hónapban valamennyi nyitvatartási napon figyelembe vehető az a beíratott gyermek, aki az adott hónap nyitvatartási napjainak legalább a felén a szolgáltatást igénybe vette és a napi nyilvántartási rendszerben lejelentették. Amennyiben a beíratott gyermek az ellátást a szülővel kötött megállapodás alapján csak bizonyos napokon veszi igénybe, abban az esetben az adott hónap nyitvatartási napjainak száma a megállapodásban szereplő napok számának adott havi összege.
• Nem vehető figyelembe ugyanakkor az adott hónap egyetlen nyitvatartási napján sem az a gyermek, aki a hónapban a reá irányadó nyitvatartási napok több mint felén hiányzott.
• Amennyiben a gyermek első alkalommal (beszoktatás első napja) vagy az igénybevétel utolsó hónapjában nem egész hónapra jelenik meg beíratottként a családi bölcsődében és a napi nyilvántartásban, akkor a támogatás a ténylegesen igénybe vett napok száma alapján jár, feltéve, hogy ezeken a napokon a gyermek jogviszonyban is állt a családi bölcsődével.

4.3. NYÁRI ZÁRVA TARTÁS

• A családi bölcsőde nyári zárva tartása idején a támogatás azon beíratott gyermek után vehető igénybe, aki az adott hónapban a családi bölcsődével jogviszonyban állt és a napi nyilvántartási rendszerben megjelent. Amennyiben a családi bölcsőde a hónap egyetlen napján sem tart nyitva, abban az esetben támogatás arra a hónapra nem vehető igénybe.
• A napi nyilvántartási rendszerben vezetett adatoknak és a családi bölcsődében rendszeresített napi jelenlét kimutatásának egyezni kell.

5.        IGÉNYLÉSI SZABÁLYOK

5.1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Átr.) 1. § i) pontja határozza meg a támogatás igénylésének feltételeit.

Az Átr. releváns rendelkezései:

3.1.1. Átr. 6. §

(1) A fenntartó a támogatás iránti kérelmet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kérelem benyújtására szolgáló adatlap, illetve elektronikus űrlap elérhetővé tételét követően, a tárgyévet megelőző év november 30-áig nyújthatja be.

(2) A tárgyévet megelőző év november 15-e előtt támogatásra nem jogosult fenntartó a támogatás iránti kérelmét a támogatásra való jogosultság megszerzését követő harminc napon belül nyújthatja be.

(3) A támogatás iránti kérelem az igénylési határidő elmulasztása esetén is benyújtható a tárgyév végéig.

3.1.2. Átr. 7. §

(1) A támogatás iránti kérelemben megjelölt feladatmutató legfeljebb 10%-kal haladhatja meg az igénylést megelőző tizenkét hónap tényleges ellátási adatai alapján éves szintre számított feladatmutatót.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozást nem kell alkalmazni:

• a) hajléktalan személyek ellátása esetén,
• b) a szolgáltatói nyilvántartásba újonnan bejegyzett engedélyesre, valamint az engedélyeshez újonnan bejegyzett szolgáltatásra a szolgáltatás megkezdésétől számított tizenkét hónapig.

3.1.3. Átr. 8. §

(1) A tárgyévet megelőző évben támogatásban nem részesült fenntartó esetén a támogatás megállapítása iránti eljárás során hitelt érdemlően igazolni kell:

• a) nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy fenntartó esetén a belső egyházi jogi személy jogi személyiségét,
• b) a fenntartó nevére szóló, magyarországi vagy EGT-tagállamban működő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számla számát,
• c) azt, hogy a fenntartó valamennyi fizetési számlája vonatkozásában felhatalmazta az igazgatóságot beszedési megbízás benyújtására.

(2) Az adatváltozást a változást követő tizenöt napon belül be kell jelenteni az igazgatóságnak. Amennyiben a változás az (1) bekezdés szerinti adatokat is érinti, azokat hitelt érdemlően igazolni kell.

(3) A központi költségvetésről szóló törvényben foglalt feltételek fennállása esetén az igazgatóság:

• nem új fenntartó esetén tárgyév január 1-jétől,
• új fenntartó esetén a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés hatálybalépésétől
  állapítja meg a támogatást.

(4) A támogatást megállapító határozat tartalmazza:
a) a fenntartó nevét, székhelyét és adószámát,
b) a támogatásban részesülő engedélyes(ek) adatait,
c) a támogatás jogcímét,
d) a támogatással érintett időszakot,
e) a jogosultság alapját,
f) a megállapított támogatás összegét jogcímenként és összesítve,
g) a folyósítás ütemét,
h) az elszámolás határidejét és módját,
i) az ellenőrzés, visszafizetés és kamatfizetés rendjére vonatkozó tájékoztatást.

5.2. ÜGYINTÉZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁS

A finanszírozással kapcsolatos ügyekben a fenntartó székhelye szerint illetékes Megyei Igazgatóság Államháztartási Irodája jár el.
Magyarországi székhellyel nem rendelkező fenntartó esetén a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága az illetékes.
(Átr. 2. § (1) bekezdés)

Amennyiben a fenntartó székhelye a tárgyévi támogatás megállapítását követően megváltozik:

• a tárgyévi támogatás megállapításával, folyósításával és elszámolásával kapcsolatos ügyekben a korábbi székhely szerint illetékes igazgatóság jár el,
• a támogatással kapcsolatos ellenőrzést az új székhely szerint illetékes igazgatóság rendeli el.
  (Átr. 2. § (2) bekezdés)

5.3. A TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉNEK FELTÉTELEI

A támogatás igénylésének feltétele, hogy:

• az engedélyes és/vagy szolgáltatás a tárgyévben jogerősen be legyen jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, valamint
• megfeleljen:

-          az adott évi központi költségvetési törvénynek,

-          az Átr. rendelkezéseinek,

-          az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.

5.4. AZ IGÉNYLÉS HATÁRIDEJE

• A tárgyévet megelőző év november 15-e előtt támogatásra jogosult fenntartók esetében:
  tárgyévet megelőző év november 30.
• „Új fenntartó” esetén:
  a támogatásra való jogosultság megszerzését követő 30 napon belül.

Az igénylési határidő elmulasztása esetén a kérelem a tárgyév végéig benyújtható, azonban ebben az esetben az ügyintézési határidő 60 nap.
(Átr. 6. § (3) bekezdés; Átr. 10. § (1) bekezdés c) pont)

5.5. AZ ÜGYINTÉZÉSHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK

A támogatási igény benyújtása a Magyar Államkincstár által rendszeresített, a szociális- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott adatlapon történik.
(Átr. 3. § (1) bekezdés)

A tárgyévet megelőző évben támogatásban nem részesült fenntartó esetén a támogatás megállapításához az Átr. 8. § (1) bekezdésében felsorolt adatokat hitelt érdemlően igazolni kell.

Az adatváltozást 15 napon belül be kell jelenteni az illetékes igazgatóságnak.
(Átr. 8. § (2) bekezdés)

6.        PÓTIGÉNY ÉS LEMONDÁS

6.1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

A pótigénylés és a lemondás feltételeit, valamint eljárási rendjét az
489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet – az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról – határozza meg.

Az Átr. vonatkozó rendelkezései:

Átr. 11. §

(1) A fenntartó a támogatási igény évközi változását pótigény vagy lemondás benyújtásával érvényesítheti.

(2) A fenntartó pótigényt és lemondást legfeljebb a tárgyév november 10-éig nyújthat be.

(3) Pótigény vagy lemondás – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – naptári negyedévenként egy alkalommal nyújtható be.

Átr. 12. §

(1) A pótigényben megjelölt feladatmutató akkor haladhatja meg a jogcímre az igényléskor megállapított támogatás, illetve – ha az alacsonyabb – a pótigény elbírálásakor hatályos támogatás alapjául szolgáló feladatmutató 110%-át, ha azt az alábbi körülmények valamelyike megalapozza:

• a) új engedélyes vagy új szolgáltatás került bejegyzésre a szolgáltatói nyilvántartásba, vagy az engedélyes más fenntartótól átvételre került,
• b) az engedélyes támogatásra jogosító bejegyzett férőhelyszáma, ellátható személyek száma vagy feladatmutatója emelkedett,
• c) a tárgyév eltelt időszakában ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutató legalább 10%-kal magasabb, mint a megállapított támogatás alapjául szolgáló feladatmutató.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti korlátozást nem kell alkalmazni:

• a) hajléktalan személyek ellátása esetén,
• b) újonnan bejegyzett engedélyes vagy szolgáltatás esetén a működés kezdetétől számított tizenkét hónapig.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a fenntartó a 11. § (3) bekezdésében foglalt korlátozástól függetlenül nyújthat be pótigényt.

(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a soron kívüli pótigényt a nyilvántartásba vételről vagy adatmódosításról szóló döntés véglegessé válását követő 15 napon belül lehet benyújtani.

Átr. 13. §

(1) A fenntartó a tárgyév áprilisában, júliusában és októberében köteles megvizsgálni, hogy az előző tizenkét hónap adatai alapján számított feladatmutató eléri-e a megállapított támogatás alapjául szolgáló feladatmutató 90%-át.

(2) A fenntartó köteles a többlettámogatásról lemondani, ha:

• a) az engedélyes vagy szolgáltatás törlésre került a szolgáltatói nyilvántartásból, vagy más fenntartóhoz került,
• b) a támogatás alapjául szolgáló bejegyzett férőhelyszám vagy feladatmutató csökkent,
• c) a vizsgált feladatmutató nem éri el a támogatás alapjául szolgáló feladatmutató 90%-át.

(3) Az a) és b) pont szerinti lemondást az adatmódosítás végrehajthatóvá válását követő 10 napon belül kell benyújtani.

(4) A c) pont szerinti lemondást legkésőbb a felülvizsgálati hónap 10. napjáig kell benyújtani, kivéve:

• hajléktalan ellátás esetén,
• újonnan bejegyzett engedélyes vagy szolgáltatás első tizenkét hónapjában.

(5) Amennyiben a fenntartó a lemondási kötelezettségének nem tesz eleget, az igazgatóság hivatalból felfüggeszti a támogatás folyósítását, és felszólítja a kötelezettség teljesítésére.

 

7.        ELSZÁMOLÁS

7.1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

Az elszámolás rendjét az 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Átr.) határozza meg.

Átr. 17. § – Elszámolási határidők és speciális esetek

(1) A fenntartó az igénybe vett támogatásról – a szolgáltató beszámolója és dokumentációja alapján, a teljesített feladatmutatók figyelembevételével – a tárgyévet követő év január 31-éig számol el.

(2) Megszűnt fenntartó esetén az elszámolást a megszűnés (fenntartóváltozás, nyilvántartásból törlés, vagy a támogatásra való jogosultság megszűnése) időpontját követő 15 napon belül kell benyújtani.

(3) Egyéni vállalkozó fenntartó halála esetén az elszámolást az örökös köteles benyújtani.

(4) Jogutód nélküli megszűnés esetén az elszámolást az eljárás megindítását követő 15 napon belül kell benyújtani.

(5) Jogutódlással történő megszűnés esetén évközi elszámolást nem kell benyújtani.

(6) Pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után igénybe vett, átlagbér alapú támogatás esetén az elszámoláshoz a támogatásra jogosító személyek munkaszerződéseit csatolni kell.

Átr. 18. § – Többlettámogatás, hiányosságok jogkövetkezménye

(1) A fenntartó a határidőben benyújtott elszámolásában többlettámogatást is igényelhet, akkor is, ha az adott jogcímen év közben nem igényelt támogatást.

(2) Az elszámolás elmulasztása, hibás benyújtása, illetve hiánypótlás elmaradása esetén az igazgatóság a támogatás folyósítását hivatalból felfüggesztheti, és hiánypótlásra / nyilatkozattételre hívja fel a fenntartót.

(3) Megszűnt fenntartó esetén az igazgatóság az elszámolásról – jogszabály szerinti eljárási rendben – 25 napon belül határoz.

(4) Az elszámolásokat az igazgatóság összesíti, és április 15-éig megküldi a miniszternek.

7.2. Elszámolási adatlapok és mellékletek kezelése

A Magyar Államkincstár a fenntartó részére az elszámoláshoz szükséges adatlapokat/űrlapokat elérhetővé teszi; az elszámolás ezek kitöltésével és a szükséges mellékletek csatolásával nyújtható be.
Amennyiben a mellékletek mérete miatt a továbbítás korlátozott, a dokumentumok tömörítve (pl. .zip) vagy több részletben is benyújthatók.

7.3. TARTALMI KÖVETELMÉNY

Az elszámolásnak a tárgyévben igénybe vett támogatások teljes körére ki kell terjednie, különösen:

• a normatív jellegű, ellátottak után járó támogatásokra (feladatmutató / gondozási napok / ellátotti adatok alapján), és
• az egyéb jogcímeken igénybe vett támogatásokra (pl. bérjellegű/ágazati pótlék jellegű támogatások),
  a vonatkozó dokumentáció és a szolgáltatói adatszolgáltatások alapján.

7.4. ÖSSZEGZÉS

A fenntartó az igénybe vett támogatásokról a tárgyévet követő év január 31-éig elektronikus úton számol el, a Kincstár által rendszeresített űrlapon, Cégkapun keresztül, a mellékletek minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással történő hitelesítésével.

 

ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNYI

Óvoda

Székhely: 1149 Budapest, Pósa L. u. 61.

OM azonosító: 201627

Adószám: 18272781-1-42

 

1.         JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

Az óvoda állami támogatásait a mindenkori központi költségvetési törvény (2026-ra: 2025. évi LXIX. törvény) határozza meg, a végrehajtás és az igénylés/elszámolás gyakorlati rendjét pedig a Magyar Államkincstár (MÁK) a „nem állami fenntartók – köznevelési ágazat” eljárásrendje szerint biztosítja.

Nem állami (alapítványi) fenntartóként a támogatások nem önkormányzati nettó finanszírozásban, hanem a MÁK-nál vezetett, fenntartói eljárásrend szerint kerülnek igénylésre, módosításra, pótigénylésre/lemondásra és elszámolásra.

Kapcsolódó jogszabályok (felsorolás szinten)

A fenti alapelv alkalmazásánál jellemzően az alábbi jogszabályokra kell hivatkozni/ezekkel összhangban kell eljárni:

• 2025. évi LXIX. törvény – Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről
• 2011. évi CXC. törvény – a nemzeti köznevelésről (Nkt.) (a köznevelési működés és jogosultságok alaptörvénye)
• 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet – az Nkt. végrehajtásáról (nem állami fenntartók támogatási igénylésének/pótigénylésének/lemondásának fő kormányrendeleti kerete a MÁK tájékoztató szerint)
• 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet – a pedagógusok előmeneteli rendszerének és közalkalmazotti végrehajtásának szabályai (bér- és minősítési elemek kapcsolódása miatt releváns)
• 2011. évi CXCV. törvény – az államháztartásról (Áht.) (támogatások felhasználása, elszámolási elvek)
• 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet – az Áht. végrehajtásáról (Ávr.) (eljárási/elszámolási részletszabályok, értesítő/korrekció logikák tipikusan ide kötnek)
• 2015. évi CCXXII. törvény – az elektronikus ügyintézésről (E-ügyintézési tv.) (gazdálkodó szervezetek elektronikus ügyintézési kötelezettsége, cégkapus logika)
• (EU) 910/2014 rendelet (eIDAS) – elektronikus aláírás/bélyegző joghatása (a „minősített” és a tanúsítványalapú aláírás/bélyegző értelmezési kerete)

2.       TÁMOGATÁS

2.1. A BENYÚJTÁS MÓDJA – kizárólag elektronikus (Cégkapu)

A Kincstárral folytatott támogatási ügyintézés (igénylés, módosítás, pótigény, lemondás, elszámolás, jogorvoslat és egyéb beadványok) kizárólag elektronikus úton történik. Papír alapon benyújtott kérelem a vonatkozó eljárási szabályok szerint visszautasítható.

1) Hol kell benyújtani?

Az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016 (XII. 19.) Korm. rendelet kötelezővé teszi a gazdálkodó szervezetek, valamint a jogi képviselő útján eljáró ügyfelek és a Magyar Államkincstár között az elektronikus kapcsolattartást és az ehhez szükséges hivatalos elérhetőségről történő dokumentumküldést és fogadást.

Az egyházi és nem állami köznevelési intézményfenntartókat, valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó fenntartókat (a továbbiakban: fenntartó) a központi költségvetésből megillető támogatások igénylésével, megállapításával, folyósításával, elszámolásával, ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben, továbbá ezekkel a támogatásokkal összefüggő jogorvoslati, részletfizetési és bármilyen egyéb kérelmek tekintetében a Kincstár – a jogi képviselő nélkül eljáró bevett egyházi fenntartók kivételével – kizárólag elektronikus úton tart kapcsolatot.

A fent említett ügyekben kérelmeket (igénylés, elszámolás – melyekhez kapcsolódó adatlapok továbbra is a Kincstár honlapjáról tölthetők le –, egyéb kérelmek, beadványok)

• •a gazdálkodó szervezetnek minősülő fenntartók kizárólag cégkapun,
• •egyéni vállalkozó fenntartók kizárólag a Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartás regisztrációjához kapcsolódó ügyfélkapun,
• •jogi képviselő nélkül eljáró egyházi fenntartók választásuk szerint papír alapon, vagy meghatalmazott útján ügyfélkapun,
• •jogi képviselő útján eljáró fenntartók ügyvédi iroda esetében cégkapun, egyéni ügyvéd esetében cégkapun, vagy ügyfélkapun

keresztül nyújtható be a https://szuf.magyarorszag.hu weboldalon elérhető Személyre Szabott Ügyintézési Felületen (a KÖZIGAZGATÁS, JOG / Kérelem benyújtása menüpontban) megtalálható, ügytípustól függő alábbi űrlapok valamelyikének igénybevételével, a Kincstár MAKPER hivatali kapujára (KRID: 434024334):

• OKTI - Egyházi, nemzetiségi önkormányzati és nem állami köznevelési intézményfenntartók támogatásainak igénylése és igénymódosítása (pótigény, lemondás);
• OKTE - Egyházi, nemzetiségi önkormányzati és nem állami köznevelési intézményfenntartók támogatásainak éves és évközi elszámolása;
• HITE - Bevett egyházak hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó támogatási igénye / igénymódosítása és éves / évközi elszámolása;
• HKÉR - Az egyházi, nemzetiségi önkormányzati és nem állami humánszolgáltatást nyújtó fenntartók támogatásával kapcsolatos keresetlevelek, fellebbezések, fizetési kedvezmény iránti kérelmek, beadványok

2) Milyen csatornán?

Gazdálkodó szervezetnek minősülő fenntartó (pl. alapítvány, egyesület adószámmal, egyházi jogi személy adószámmal stb.) a kérelmeket Cégkapun/Hivatali Kapun keresztül nyújthatja be.

3) Mellékletek hitelesítése

A Kincstár gyakorlata szerint a mellékleteket (csatolt dokumentumokat) hitelesítéssel kell ellátni. Ennek elfogadott módja – a szervezet képviseletére jogosult személy részéről – az alábbi két megoldás egyike:

3. Minősített elektronikus aláírás
4. Minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás

2.2. Benyújtás módja – kizárólag elektronikus

A támogatási kérelmeket, módosításokat, pótigényt/lemondást és elszámolást elektronikusan, a MÁK által rendszeresített SZÜF-űrlapokon kell benyújtani.

Lényeges belső szabály:

• Fenntartói (alapítványi) benyújtás cégkapus ügyintézéssel történik (a beküldő természetes személy KAÜ-azonosítása mellett, fenntartói jogosultság alapján).
• Az űrlaphoz csatolt mellékleteket a rendszerben hitelesítéssel kell ellátni.

2.3. Elektronikus aláírás / elektronikus bélyegző

A csatolt dokumentumok hitelesítésére két, joghatásában elfogadott megoldási kör van (ez a gyakorlatban az „a két fajta”):

1. Minősített elektronikus aláírás / bélyegző (QES/QSeal)
2. Fokozott biztonságú, tanúsítványon alapuló elektronikus aláírás / bélyegző időbélyeggel (AdES + TS)

A kormányzati hitelesítési szolgáltatások (KEASZ-KEAESZ) és a tanúsítványtípusok leírása alapján a „fokozott” tanúsítvány időbélyeggel a magyar írásbeliség követelményét jellemzően teljesíti, a „minősített” pedig a legerősebb joghatású forma.

Belső szabályzatba javasolt, egyértelmű minimum:

• Fenntartói beadvány mellékleteit minősített elektronikus aláírással/bélyegzővel vagy tanúsítványon alapuló fokozott aláírással/bélyegzővel és időbélyeggel kell hitelesíteni.
• A fenntartó (alapítvány) esetén a legstabilabb megoldás a szervezeti (bélyegző) használata, ha rendelkezésre áll; természetes személyes aláírás akkor tipikus, ha a dokumentumot a képviselő „személyében” írja alá.

3. Támogatási jogcímek

Az alábbi jogcím-csoportok kerüljenek be a fenntartói szabályzatba. A konkrét fajlagos összegek évente változhatnak; a MÁK külön tájékoztatóban is publikálhat emeléseket.

3.1. Óvodapedagógusok és nevelőmunkát segítők bértámogatása (normatív, létszámparaméterhez kötött)

Tartalma: az óvodában foglalkoztatott pedagógusok, valamint a nevelőmunkát közvetlenül segítők béréhez és a kapcsolódó közterhekhez járó támogatási elem(ek), a köznevelési létszám- és szervezési paraméterek alapján.

Mire számolható el:

• pedagógusok és segítők személyi juttatásaira (alapilletmény, jogszabály szerinti bér- és illetményelemek),
• a kapcsolódó munkaadói terhekre (járulékok/szocho).

Vezetői érintettség (igazgató/igazgatóhelyettes):

• a vezetői feladatellátás a köznevelési szabályok szerint a szervezésben és a létszámparaméterekben vezetői órakedvezményként is megjelenik, ezért a támogatási logikában a vezetők státusza külön kezelendő (szabályzatban nevesítve: igazgató, igazgatóhelyettes).

3.2. Minősítésből fakadó többletkiadások támogatása (Pedagógus II., Mesterpedagógus stb.)

Tartalma: a minősítési besorolásból adódó, jogszabály szerinti többlet-bérkifizetésekhez igazodó kiegészítő támogatási elem (a MÁK köznevelési ágazati igénylési logikája kezeli a „minősített pedagógus” adatokat).

Mire számolható el:

• kizárólag a minősítési besorolás miatt felmerülő többlet személyi juttatásokra és kapcsolódó közterhekre.

3.3. Diabétesz ellátási pótlék (kiegészítő támogatás/pótlék)

Tartalma: a diabétesszel élő gyermek intézményi ellátásához kapcsolódó, jogszabály szerinti pótlékelem (a 2026. évi fajlagos összegekhez kapcsolódó MÁK-tájékoztató külön is nevesíti).

Mire számolható el:

• a diabétesz ellátásában közreműködő foglalkoztatott(ak) jogszabály szerinti pótlékára/ellentételezésére és kapcsolódó közterhekre, illetve a jogcím szabályai szerinti, ellátáshoz kötődő tételekre (a mindenkori igénylési segédlet szerint).

 

3.4. TÉR (teljesítményértékeléshez kapcsolódó kifizetések támogatási eleme)

Tartalma: a teljesítményértékelési rendszerhez kapcsolódó, jogszabályon alapuló többlet személyi juttatási igények támogatása.

Mire számolható el:

• kizárólag a TÉR alapján megállapított, jogszabályban rögzített többlet személyi juttatásokra és azok közterheire (nem dologi kiadás).

 

3.5. Továbbképzési támogatás (ha a tárgyévi költségvetés/eljárásrend tartalmazza)

Tartalma: a pedagógus-továbbképzési kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolható támogatási elem(ek) – amennyiben a tárgyévi költségvetési törvény és a MÁK igénylési csomag ezt biztosítja.

Mire számolható el (belső szabályként rögzítendő keret):

• képzési díj / programdíj,
• kötelezően előírt szakmai anyagok,
• vizsgadíj,
• indokolt, igazolt kapcsolódó költségek (a fenntartói számviteli rend szerint).

(Megjegyzés: itt a konkrét jogosultsági feltételeket mindig az adott évi MÁK-adatlap/kitöltési segédlet alapján kell rögzíteni a mellékletben.)

 

3.6. Gyermekétkeztetési támogatás – precíz, belső szabályzatba illeszthető rend

3.6.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása – alapelv

A gyermekétkeztetés támogatása kötött felhasználású, azaz kizárólag a gyermekétkeztetési feladat ellátásához kapcsolódó kiadásokra használható fel. A támogatási logika lényege: a központi költségvetés hozzájárul az óvodai (és más intézményi) gyermekétkeztetés egyes kiadásaihoz, és a támogatás akkor is értelmezett, ha az étkeztetés vásárolt szolgáltatásként történik.

3.6.2. Mire számolható el a gyermekétkeztetési támogatás?

A támogatás – kötött felhasználás mellett – tipikusan az alábbi étkeztetési kiadásokra számolható el (fenntartói belső rendben nevesítve):

1. Élelmezési/nyersanyag jellegű kiadások

• alapanyag, élelmiszerbeszerzés (ha saját konyha),
• diétás/speciális alapanyagok többletköltsége (orvosi/egészségügyi indokoltság szerinti speciális étkezés).

2. Dologi és üzemeltetési kiadások az étkeztetéshez kapcsolódóan

• konyhai fogyóanyagok, tisztítószerek, csomagolóanyag,
• közüzemi arányos tételek, eszközfenntartás, karbantartás,
• HACCP-hez, élelmiszerbiztonsághoz kötődő indokolt költségek (ha releváns).

3. Személyi jellegű kiadások (étkeztetési feladatellátók)

• konyhai/élelmezési feladatot ellátók bére és közterhei ha a feladatot saját foglalkoztatással látják el.

4. Vásárolt szolgáltatás (külső szolgáltató)
   Ha az óvoda/fenntartó az étkeztetést külső szolgáltatótól veszi, akkor a támogatás – a szabályok szerint – a szerződéses szolgáltatási díj ellentételezésére és az étkeztetéssel összefüggő kiadások fedezetére szolgálhat.

3.6.3. Fontos fenntartói mondat a „konyhai dolgozó fejkvóta” félreértésének elkerülésére

A gyermekétkeztetésnél alkalmazott „számított dolgozói létszám / fejkvóta” számítási-elszámolási paraméter (a támogatás mértékének meghatározásához), nem pedig felhasználási megkötés egyetlen munkavállaló bérére.

A számított dolgozói létszám alapján meghatározott támogatás a gyermekétkeztetés feladatának ellátását szolgálja; a felhasználás az étkeztetéshez kapcsolódó, jogszerűen felmerült személyi és dologi kiadásokra, illetve vásárolt szolgáltatás esetén a szolgáltatási díj ellentételezésére fordítható, a kötött felhasználás szabályain belül.

3.6.4. Speciális étkezés támogatása (diétás étkeztetés)

A speciális étkezés (pl. allergia, intolerancia, egészségügyi diéta) többletköltségeit a fenntartó a gyermekétkeztetésen belül elkülönítetten követi (rendelés, igazolások, nyilvántartás), és a többletköltségeket – amennyiben az étkeztetési feladat részeként merülnek fel – a gyermekétkeztetés kötött felhasználású keretein belül számolja el.

 

1. 4.              IGÉNYLÉS

4.1. Jogszabályi háttér és alapelv

1. A nem állami (alapítványi), egyházi és nemzetiségi önkormányzati köznevelési fenntartók részére nyújtható – különösen

• átlagbér alapú támogatások,
• gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás,
• valamint a központi költségvetési törvény szerinti kiegészítő támogatások (pl. minősítés, diabétesz ellátási pótlék, esélyteremtési illetményrész)
  igénylésének eljárási szabályait a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (Nkt. végrehajtási rendelete) III/A. fejezete határozza meg.

2. Az igénylés kizárólag olyan gyermek/tanuló után történhet, aki a jogszabályban előírt intézményi nyilvántartásokban szerepel, és oktatási azonosítóval rendelkezik; továbbá az intézménynek rendelkeznie kell OM azonosítóval, a jogosító alapfeladatnak szerepelnie kell a működési engedélyben, és nem léphető túl a működési engedély szerinti maximális létszám.

4.2. Ki jogosult benyújtani, hová kell benyújtani

A fenntartó a támogatásokra vonatkozó kérelmét a fenntartó székhelye szerint területileg illetékes Kincstári Igazgatósághoz nyújthatja be.

4.3. Benyújtás módja: kizárólag elektronikus (Cégkapu) + hitelesítés

1. A kérelmeket, módosításokat és a kapcsolódó nyilatkozatokat a Magyar Államkincstár által közzétett elektronikus űrlapokon kell benyújtani, elektronikus ügyintézéssel (SZÜF felületen elérhető űrlapokkal), Cégkapus beküldéssel.
2. Mellékletek hitelesítése kötelező: a beküldés során minden csatolt dokumentumot hitelesítéssel kell ellátni (az űrlap beküldési folyamatának részeként).
3. Mi számít „jó” hitelesítésnek (2 elfogadott megoldás):
• Minősített elektronikus aláírás (QES) a cégjegyzésre jogosult természetes személy részéről (tipikusan: ügyvezető/kuratóriumi képviselő); vagy
• Minősített elektronikus bélyegző (QSeal) a szervezet (alapítvány) nevében, jellemzően minősített időbélyegzővel együtt alkalmazva (ahol ezt a belső/ágazati eljárásrend megköveteli).

Az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások alapkereteit az Eüsz. tv. (2015. évi CCXXII. törvény) adja; a gyakorlatban a kormányzati hitelesítési/bélyegzési szolgáltatások is erre épülnek.

Megjegyzés a gyakorlatról: a 2025. őszi változások miatt (AVDH megszűnés) a gazdálkodó szervezeteknél általánosan elvárt a minősített aláírás/bélyegző használata a hivatalos e-ügyintézésben.

 

4.4. Határidő

 

A fenntartó a támogatásokra vonatkozó kérelmét tárgyév január 31-éig nyújthatja be; a határidő elmulasztása jogvesztő.

 

4.5. Az igénylés adattartalma

 

A kérelem benyújtása a Kincstár honlapján közzétett adatlapon/űrlapon történik, fenntartói szinten összesítve, feladatellátási helyenkénti bontásban, a rendelet szerinti logikával. A főbb adatkörök különösen:

• átlagbér alapú támogatás: tárgyévet megelőző év október 1-jei ténylétszám + tárgyév október 1-jei becsült létszám (intézményi/feladatellátási hely bontásban),
• minősített pedagógusok/segítők miatti kiegészítések: a tárgyév január 1-jei tény és tárgyév október 1-jei becsült létszámok (rendeleti bontásban),
• diabétesz ellátási pótlék: a pótlékban részesülők becsült átlaglétszáma (rendeleti kör szerint),
• esélyteremtési illetményrész jellegű kiegészítő támogatások: a rendelet kiterjesztő szabályai szerint ugyanazon igénylési logikával,
• gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás: a központi költségvetési törvényben meghatározott létszámadatok szerint, a miniszter és a kincstár által meghatározott módon.

(Az igazgató/igazgatóhelyetteshez kapcsolódó elemeket az igénylésben tipikusan a KIR nyilvántartás és a vezetői státusz/jogviszony-adatok, illetve az adott évi támogatási jogcímek „kiegészítő” logikája érinti; ezt a MÁK-űrlapok és segédtáblák kezelik.)

 

4.6. Csatolandó nyilatkozatok és segédletek (MÁK – 2026)

 

A Kincstár „Támogatás igénylése, pótigénylés/lemondás” oldalán 2026-ra felsorolt kötelező mellékletek közül – a ti szempontotokból releváns körben – különösen:

 

1. Nyilatkozat az Áht. 50. § (1) szerinti feltételekről (pl. rendezett munkaügyi kapcsolatok, átlátható szervezet stb.)
2. 229/2012. Korm. rendelet 37/C. § (6) bekezdés b) pont szerinti nyilatkozat (MÁK által rendszeresített formában)
3. Segítőkkel (NOKS) kapcsolatos nyilatkozat (2026-os MÁK-sablon)
4. Integrált neveléssel/SNI-vel kapcsolatos nyilatkozat (ha érintett)
5. Segédtáblák a minősített pedagógusokról és a NOKS létszámokról (MÁK 2026 segédtáblák)

 

5.       Pótigénylés és lemondás

5.1. Jogszabályi háttér

 

A nem állami (alapítványi) fenntartó köznevelési költségvetési támogatásainak évközi módosítását (pótigénylés/lemondás) a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet szabályozza, különösen:

• 37/C. § (4)–(6) – pótigénylés/lemondás határidők (létszám, minősített pedagógus)
• 37/D. § – új intézmény / új feladatellátási hely / átvétel / újraindítás miatti kérelmek

A MÁK közzéteszi az adott évi űrlapokat és kitöltési segédleteket a „Köznevelési ágazat” aloldalon.

 

5.2. Mikor kell pótigényelni, mikor kell lemondani?

 

Pótigénylés vagy lemondás akkor indokolt, ha a fenntartó által korábban beadott igényléshez képest változik:

• a becsült gyermeklétszám (és ezért a kapcsolódó támogatási igény),
• a gyermek- és tanulóétkeztetéshez figyelembe vett létszám/adat,
• (ha érintett) a tankönyvtámogatáshoz figyelembe vett létszám,
• a minősített pedagógusok tárgyévi foglalkoztatotti létszáma (Ped. II, Mesterpedagógus stb. – a rendelet szerinti kör).

 

5.3. Határidők

 

A fenntartó a létszámváltozás miatti pótigénylés/lemondás bejelentését főszabály szerint:

 

• június 30-ig vagy október 31-ig teheti meg.

A részletes “régi” bontás (szeptember–december, étkeztetés, tankönyv, minősített pedagógus) tartalmilag jó, de a belső szabályzatban javasolt így rögzíteni:

a) Létszámhoz kötött támogatások módosítása

• pótigénylés/lemondás: június 30 vagy október 31.

b) Minősített pedagógusok létszámváltozása miatti módosítás

• bejelentés: október 31-ig, intézményenkénti bontásban, fokozatok szerint.

c) Új intézmény / új feladatellátási hely / újraindítás / új alapfeladat / átvétel

• kérelem: főszabály szerint tárgyév augusztus 31-ig, illetve év közbeni indulásnál a rendelet szerinti rövid határidővel (a működés megkezdéséhez igazodva).

 

5.4. Benyújtás módja  – kizárólag elektronikusan

 

A pótigénylés/lemondás kizárólag elektronikus úton nyújtható be a MÁK által közzétett űrlapokon és az adott évre kiadott kitöltési segédlet szerint.

 

Gyakorlati út (szabályzatba illeszthető):

 

• a benyújtás a MÁK által közzétett elektronikus űrlapok kitöltésével történik,
• szervezeti (alapítványi) fenntartóként a hozzáférés és beküldés tipikusan Cégkapus azonosítással történik (gazdálkodó szervezetek elektronikus ügyintézése).

 

6.       Elszámolás

 

6.1. Jogszabályi háttér

 

Az elszámolás rendjét a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet határozza meg, különösen:

 

• 37/L. § – az elszámolás tartalma, logikája, csatolandó nyilatkozatok és jogkövetkezmények
• 37/I. § (2) – évközi megszűnés/átadás esetén értesítés és évközi elszámolás

 

A támogatások tényleges létszám szerinti elszámolásának általános költségvetési elve a költségvetési törvényekben is megjelenik (elszámolás a következő év március 31-ig).

 

A MÁK „Támogatás elszámolása” oldala a köznevelési ágazatban alkalmazott eljárási logikát és a releváns paragrafusokra utalást egyértelműen tartalmazza.

 

6.2. Elszámolás lényege

 

Az elszámolás során a fenntartó a tárgyévben igénybe vett támogatásokat:

 

• a KIR-ben rögzített tényadatok és intézményi dokumentáció alapján,
• intézményi, feladatellátási helyenkénti, és fenntartói összesített bontásban
  számolja el a MÁK felé.

 

Kiemelten fontos 2026-ra (amit kérted, hogy benne legyen):
A MÁK gyakorlata szerint az elszámolás a tényleges foglalkoztatási idő figyelembevételével történik többek között:

• minősített pedagógusok,
• diabétesz ellátási pótlékban részesülő pedagógusok,
• valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők esetében (teljes munkaidőre átszámított éves átlaglétszám).

 

6.3. Évközi megszűnés / átadás / szüneteltetés – speciális szabály

 

Ha a fenntartó köznevelési alapfeladat-ellátása vagy intézménye / feladatellátási helye megszűnik, megszüntetésre kerül, szünetel, vagy fenntartói jog átadás történik, akkor:

 

• a fenntartó a döntést követő 8 napon belül értesíti az illetékes Igazgatóságot, és
• ha a megszűnés a fenntartó minden köznevelési tevékenységére kiterjed, akkor a megszűnés napjától számított 8 napon belül évközi elszámolást nyújt be a MÁK által közzétett évközi elszámoló adatlapon.
•  

Az évközi elszámolás időarányos, és a támogatás a megszűnés hónapjának utolsó napjáig jár.

 

6.4. Csatolandó nyilatkozatok és “bér-kifizetettségi” igazolás

 

Az elszámoláshoz csatolni kell különösen:

 

• a rendelet szerinti fenntartói nyilatkozatokat, és
• a pedagógusok, a NOKS/segítők, továbbá a minősített pedagógusok kapcsán a fenntartói nyilatkozatot arról, hogy az illetmények/bérek és járulékaik teljes mértékben megfizetésre kerültek.

Jogkövetkezmény (szabályzatba röviden):
Ha a szükséges nyilatkozat hiányzik vagy eltérő tartalmú, az Igazgatóság a fenntartót a tárgyévben igénybe vett támogatás igénybevételi kamattal növelt visszafizetésére kötelezheti.

 

 

Oldal: Állami támogatásokkal kapcsolatos eljárások szabályzata 2026.01.29.
ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY INTÉZMÉNYEI SZABÁLYZATOK, DOKUMENTUMOK - © 2008 - 2026 - anaszabalyzatok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat