6. Az óvodai élet megszervezése

6.1. Napirend (nyitva tartástól függő, az óvoda és telephelyeinek nyitva tartását az éves Munkaterv tartalmazza)

 

730	–	845	Gyülekezés, a gyerekek fogadása, kötetlen játék, tisztálkodás, reggeli
845	–	900	Közös torna
900 930	–	930 1000	Első foglalkozás, kezdeményezés
930 1000	–	1000 1015	Tízórai
1015 1145	–	1045 1215	Második foglalkozás, kezdeményezés
1045	–	1145	Öltözködés, Udvari játék
1215	–	1245	Tisztálkodás, terítés, ebéd
1245	–	1300	Tisztálkodás, fogmosás, készülődés a lefekvéshez, mese
1300	–	1500	Pihenés, alvás
1500	–	1700	Uzsonna, szabad játék

Az óvodában a napirendet úgy alakítottuk ki, hogy a szülők gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák, illetve hazavihessék.

6.2. Hetirend

HÉTFŐ: Mese, vers KEDD: Vizuális nevelés SZERDA: Külső világ tevékeny megismerése CSÜTÖRTÖK: Ének, zene, énekes játék, gyermektánc PÉNTEK: Mozgás, egészséges életmód (A csoportok saját beosztásuk szerint a napi tevékenységeket cserélhetik.)

 

6.3. Csoportszervezés

Az intézmény több heterogén csoporttal működik.  Az óvoda és telephelye teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógus jelenléte biztosított.

 

 6.4. Dokumentációk

Az óvodapedagógusok által használt dokumentumokat a Szabályzat a kötelezően vezetett tanügyi dokumentumokról és nyilvántartásukról és azok tárolási szabályairól az SZMSZ 3/1. számú melléklete tartalmazza.

Az óvoda által használt nyomtatvány

a) a felvételi előjegyzési napló,

b) a felvételi és mulasztási napló,

c) az óvodai csoportnapló,

d) az óvodai törzskönyv,

e)  a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció.

Az Ovikréta rendszer 2024. szeptember 01.-től, azaz a 2024-2025. nevelési év szeptemberétől került bevezetésre az óvoda egészére vonatkozóan, mely érinti az alábbi, az óvodai életben használt dokumentumokat, melyek vezetése e kezdő időponttól az OviKréta rendszerben válnak kötelezővé:

 felvételi és előjegyzési napló

 felvételi és mulasztási napló

 óvodai csoportnapló

 a gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció

(az Óvodai törzskönyv továbbra is használandó nyomtatvány, mely – kitöltést követően – az OviKréta rendszer Dokumentumtárába feltölthető).

A gyermekekkel kapcsolatos dokumentumok

A tervezés szempontjai:

A tanulási munkaformákat az óvodapedagógus választja meg, melyhez figyelembe veszi:

• az aktuális témakört,
• a csoport összetételét,
• a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét.

Óvodánkban és telephelyein tudatos, tervszerű munka folyik, aminek feltétele a tervezés. Ennek alapja a pedagógiai programban meghatározott nevelési elvek egyeztetése a csoportban dolgozók között.

A gyermekekkel kapcsolatos nevelői munka tervezése a csoportnaplóban történik.

Tartalma:

• a gyermekek névsora,
• születésnapok,
• gyermekvédelmi adatok,
• statisztikai adatok,
• a gyermekekkel kapcsolatos legfontosabb adatok,
• szülői értekezlet tervezése,
• részvétel a szülői értekezleteken,
• fogadó órák tervezése,
• a szülők bevonásának lehetőségei,
• napirend,
• heti rend,
• havi szervezési feladatok
• az óvoda által szervezett programok,
• óvodán kívül szervezett programok,
• befogadási/beszoktatási időszakra vonatkozó tervek, tapasztalatok,
• nevelési terv -szokások, szabályok a csoportban,
• tanulás-tanítási terv, tematikus/projekt tervek, séták, kirándulások terve,
• óvó-védő előírások
• ellenőrzések a csoportban,
• a baleset megelőzés szabályait az SZMSZ 10. melléklete tartalmazza
•  a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek, foglalkozások keretében az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit,

A nevelési terv (szokás - szabályrendszert) alapjait közösen készítjük el, a csoportba járó gyermekekre vonatkozó eltéréseket hozzáírják az óvodapedagógusok.

A gyermekek fejlődésének diagnosztizálása, a fejlődésének figyelemmel kísérése, nyomon követése erre a célra kialakított „Fejlődési napló”történik.

Az óvodapedagógus tájékoztatást készít a gyermek fejlődéséről - értelmi; beszéd; látás; mozgásfejlődés -évente kétszer, majd javaslatot tesz a további fejlődéshez szükséges fejlesztési feladatokról a szülőknek; társ szakembereknek; intézmény vezetőjének.

A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát. Tartalmazza a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének mutatóit.

Egyéb gyermekekkel kapcsolatos dokumentumaink:

• Felvételi és mulasztási napló,
• Óvodai előjegyzési napló

7. Az iskolakészültség kialakulásának folyamata

„Az iskolára, az iskolai életre való felkészítés nem funkciója, hanem eredménye a három – négy éven át tartó óvodai nevelő munkának, amely az egész gyermeki személyiség fejlesztését szolgálja.”

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

Ebben befolyásoló tényező a családi, az óvodai nevelés, valamint a belső érés.

Az iskolára való alkalmasság megállapítása nem korlátozódhat a gyermekek értelmi fejlettségére, képességeinek alakulására, hanem kiterjed az egész személyiség vizsgálatára.

Három éves kortól kísérjük figyelemmel a gyermekek fejlődését.

Évente kétszer tájékoztatjuk a szülőket a tapasztalatokról, a gyermekek teljes személyiség struktúráját érintően.

A tankötelezettség megkezdésének feltétele, hogy a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota elérje az iskolába lépéshez szükséges szintet.

8. Az intézmény gyermekvédelmi tevékenysége

A gyermeket, mint fejlődő személyiséget, különleges védelem illeti meg. Az NKt. kimondja a gyermekek mindenekfelett álló érdekének figyelembe vételét.

Célja

• Gyermeki jogok tiszteletben tartása és tartatása.
• Esélyegyenlőség biztosítása.
• Általános és korai prevenció, segítségnyújtás.
• Mindazon körülmények feltárása, amelyek a gyermekek fejlődését elősegítik.

• Jelzőrendszer működtetése, együttműködés a különböző szakemberekkel, családokkal.

Elveink:

• Mindenekelőtt a család tiszteletben tartása.
• A családi nevelés erősítése, és ezzel együttesen a gyermek iránti felelősség ébren tartása. Tapintatos, személyes kapcsolat kialakítása azon családokkal, akik segítséget kérnek, vagy láthatóan segítségre szorulnak.
• A titoktartási kötelezettség messzemenő érvényesítése.
• Óvodánkban és telephelyein a megelőzés kap kiemelt szerepet, mivel a gyermekek között nincs hátrányos helyzetű és veszélyeztetett.

Általános feladatok

• A gyermekek érdekeinek képviselete minden esetben.
• Az óvodai kereteknek megfelelően segítségadás a hátrányok csökkentéséhez, valamint ezek kompenzálása lehetőségeink szerint a családgondozás és az egyéni bánásmód keretei között.
• A gyermekek személyiségfejlődését segítő helyi szokások, normák elfogadtatása a családi nevelés mellett.
• A szülők segítése, hogy a törvényben előírt jogaiknak és kötelességeiknek eleget tehessenek.
• Óvodánkban és telephelyein a megelőzés kap kiemelt szerepet, mivel a gyermekek között jelenleg nincs veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek.

8.1. Az igazgató (igazgatóhelyettes) feladatai

• Az óvodapedagógus gyermekvédelmi munkájának összehangolása.
• A gyermekvédelemre vonatkozó törvények folyamatos nyomon követése és beépítése a gyermekvédelmi munka rendszerébe.
• Kötelező jelzőrendszer működtetése.
• Gyermekvédelmi felelős megbízása.

• A gyermekvédelmi szempontból –szükség szerint- együttműködni a Gyámügyi Hivatallal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval és a gyermekorvossal az egyéni elbírálást igénylő esetekben döntést hozni a további teendőkről.
• Az 3. életévét betöltött gyermek indokolatlan és igazolatlan hiányzását figyelemmel kísérjük, az érvényben lévő szabályzóknak megfelelően - jelzőrendszeri kötelezettségünknél fogva - megtesszük a megfelelő intézkedéseket a szülő, a gyermekjóléti központ, a jegyző, illetve a gyámhatóság felé.

/Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, egy nevelési évben az óvoda vezetője, - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti

- a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes család- és gyermekjóléti központot, családból kiemelt gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálatot,

Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a család- és gyermekjóléti központot, családból kiemelt gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálatot./

 

Amennyiben a szülő az óvoda döntésében foglaltaknak önként nem tesz eleget, az óvoda vezetője az Nkt. 72. § (1) bekezdés a-b) pontjában, valamint (4) bekezdésében foglaltak alapján a szülői egyet nem értést alátámasztó nyilatkozat megküldésével értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt.

8.2. A gyermekvédelmi felelős feladatai

Óvodánkban gyermekvédelmi felelős működik, akit az igazgató (igazgató helyettes) bíz meg.

Feladatai:

• a gyermekvédelmi munkaterv összeállítása,
• a szülők tájékoztatása munkájáról, elérhetőségéről,

• rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, arról

             tájékoztatja a szülőket, kollégákat,

• összehangolja az óvodai gyermekvédelmi munkát,

• szükség esetén részt vesz a fogadóórán.

8.3. Az óvodapedagógus feladatai

• Bizalomteljes kapcsolat kialakítása, együttműködés a szülőkkel, szükség esetén a gyermekvédelmi hálózat szakembereivel.
• Szükség szerint szülői fórum szervezése, igény szerinti tanácsadás.
• A tartósan hiányzók figyelemmel kísérése, a szülő figyelmének felhívása a törvény előírásaira.
• Tehetséggondozás, szükség esetén felzárkóztatás differenciált fejlesztéssel, egyéni bánásmód alkalmazásával.

Módszerek                                           

• Pedagógiai módszerek, megfigyelés, beszélgetés, értelmi megnyerés és elfogadás, szülőkkel való együttműködés, ha ez már nem elég a probléma megoldásához, az illetékes szerv bevonása.

8.4. A szociálisan hátrányok enyhítését segítő felzárkóztató tevékenységek

• Az óvodai nevelés messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, a család és óvoda szoros együttműködésre törekszik.
• Az óvodánkba jelentkező átlagos életszínvonalon és esetlegesen azon felül élő családok gyermekeit fogadja. Bármelyik hozzánk járó kisgyermek családszerkezetében, életkörülményeiben beállhat a hirtelen változás, melyre nevelőtestületünk tagjainak előre fel kell készülnie.
• A szociális prevencióhoz fontos a gyermek óvodás korát megelőző testi - lelki fejlődésének alapos ismerete.
• Információt kell kapnunk az óvodába lépés előtti anya - gyermek, család - gyermek kapcsolatról, a gyermekek élettörténetéről.

Az óvodapedagógus feladatai:

• az átmeneti, esetleg tartós megváltozott élethelyzet okainak feltárása, kérdőív, írásbeli feljegyzés készítése a gyermekek egyéni dossziéjába,
• konzultáció az óvoda gyermekvédelmi felelősével, szükség esetén külső szakemberrel,
• a körülmények változását átélő kisgyermek csoportbeli tevékenységének megfigyelése, a fejlesztés irányának kijelölése,
• egyéni beszélgetések, szoros érzelmi kapcsolat kialakítása a gyermekkel,
• a csoportbeli beilleszkedésének kiemelt segítése,
• az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok megismertetése,
• fokozott gyakoroltatása változatos módszerekkel,
• változatos egyéni tevékenység biztosítása,
• a csoportszoba - udvar, eszköz és játéktárának még mélyebb személyiségformáló segítő hatásának kiaknázása,
• baráti kapcsolatok mélyítése,
• kommunikációs készség felmérése, egyéni fejlesztés, ha szükséges.

9. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

• Az óvodai nevelés a kisgyermek egész életpályáját alapozza meg;

• az óvodai nevelés nem zárt rendszer, igényli a szülők, a fenntartó, más intézmények és szervezetek bekapcsolódását, partnerségét;
• az óvodai nevelés hozzájárul a helyi társadalomépítéshez, annak problémáit mérsékli és erősségeit hasznosítja;
• az óvodai nevelésben korszerű tudással rendelkező, nyitott és újító szemléletű óvodapedagógusok vesznek részt.

• A megújulási folyamat egyszerre érinti a nevelés szemléletét, tartalmát, humán- és infrastrukturális feltételeit. Az esélyegyenlőség biztosítása pedig a teljes folyamatot átható törekvés.

E törekvés egyszerre indokolt:

• településünk gazdasági és társadalmi helyzete okán,
• az Nkt. és egyéb jogszabályok rendelkezései szempontjából,
• a hazai és európai támogatási rendszerek céljainak megpályázhatósága szempontjából.

Pedagógusaink a hozzánk járó gyermekek esélyegyenlőségét a következő képen értelmezik:

• A gyermek testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, az intézménybe történő belépéstől az intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként szervezendő intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt kiemelten kezelendő.
• Az intézményben gyermekeink biztonságban és egészséges környezetben nevelkedjenek, óvodai életrendjét, testmozgás beépítésével, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsuk ki.
• Gyermekeink képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek.
• Az emberi méltósághoz való jog biztosítását, kizárólag óvodai pedagógiai eszköztárunk alkalmazásával teremtjük meg. Óvodai életünk megszervezésekor szükségtelen korlátozó intézkedéseket nem hozunk.
• A személyiség szabad kibontakoztatásának joga alapján minden hozzánk járó gyermek az óvoda által nyújtott szolgáltatásokban szabadon részt vehet.
• A családi élethez és magánélethez való jog érvényesülését a gyermek családi kapcsolatainak tiszteletben tartásával biztosítjuk.
• A tájékozódás jogának szülői gyakorlása érdekében hozzáférhető, nyilvános helyen (honlapok, kérésre nyomtatott formában az igazgatói irodában) tároljuk az óvoda alapdokumentumait.
• A rendszeres egészségügyi felügyelethez való jogosultságot az óvodai egészség szűrések, orvosi, - védőnői alapvizsgálatok megszervezésével biztosítjuk.
• Óvodai nevelésünk során kitüntetett figyelemmel kísérjük a képesség kibontakoztató foglalkozások megszervezését, az egyenlő bánásmód elvét.
• Az intézményünkbe beiratkozó, hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek nevelésekor biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását

10. Az óvoda kapcsolatrendszere

10.1 .  A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, alkalmai

Az óvodai nevelés a családdal való együttműködés során erősítse a család nevelői hatásait, illetve szükség esetén nyújtson segítséget a szülőknek a felmerülő gondok, problémák megoldásához.

Célja

• A család és az óvoda személyiségfejlesztő hatásának összehangolása.
• Egy olyan emberi kapcsolatrendszer létrehozása, amelyből merít a gyerek, a család és a nevelő testület.
• Segítség és támasznyújtás a szülőnek gyermeke fejlesztéséhez.
• A gyermek fejlődésének nyomon követése a szülők és pedagógus részéről egyaránt.
• A család és az óvodai élet közötti folyamatosság biztosítása.
• Előítéletektől mentes közeledés egymáshoz.

Együttműködésünk alapelvei

• az egyenrangú nevelőtársi viszony,
• kölcsönös alkalmazkodás, tájékoztatás,
• bizalmi elv, őszinte légkör,
• partnerkapcsolat,
• másság tiszteletben tartása, elfogadása,
• a program hiteles és meggyőző ismertetése,
• egyenletes kapcsolattartás,
• pedagógiai etika, titoktartási kötelezettség.

Az óvodapedagógus feladatai

Általános

• Az együttműködés feltételeinek megteremtése, valamint a továbbfejlesztés lehetőségeinek keresése.
• A szülők tájékoztatása a gyermeküket érintő kérdésekben, és gyermekük fejlődésével kapcsolatban.
• A szülők tájékoztatása az őket érintő időpontokról, eseményekről 1 héttel hamarabb, a faliújságon.
• Szülői jogok tiszteletben tartása.

Speciális

• Nyílt napok szervezése az érdeklődő szülők számára:

-        Az Intézmény a szülők részére mindig nyitott.

-        Ismerje a szülő az óvoda nevelési törekvéseit.

• Szülői értekezletek összehívása, a csoportot érintő kérdések megbeszélésére, közben jegyzőkönyv készítése.

-        Az új szülők az első szülői értekezleten tájékozódhatnak a pedagógiai programunkról. A teljes programhoz a hozzáférhetőséget folyamatosan biztosítjuk.

-        Az évnyitó csoport-szülői értekezleten a nevelési célok bemutatása mellett hangsúlyos szerepet kap a bölcsőde-óvoda családdal együttnevelő hagyományainak bemutatása.

-        Igény szerint speciális témájú szülői értekezleteket is lehet szervezni, logopédus, tanító, orvos meghívásával.

• Szükség szerint egyéni fogadóórák szervezése.
• Aktív, napi kapcsolat fenntartása a családokkal.
• A szülők tájékoztatása az őket érintő időpontokról, eseményekről 1 héttel hamarabb, a faliújságon. Egyéb közösségi felületeken is állandó a kapcsolattartás.

10.2. Az intézmény egyéb kapcsolatai

Óvodánk és telephelye kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, melyek az óvodába lépés előtt (családi bölcsőde), az óvodai élet alatt (pedagógiai szakszolgálat intézményei, közművelődési intézmények...) és az óvodai élet után (iskola) meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében, fejlődésében és fejlesztésében.

A Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és - lehetőségei szerint - szakmai kapcsolatot tart fenn.

Családi bölcsőde - óvoda kapcsolata

Óvodánk fenntartója több családi bölcsődét is működtet.

Céljaink:

l    Hozzájárulni ahhoz, hogy minden gyermek örömmel induljon óvodába.

l     Az épületben működő családi bölcsődéinket látogató gyermekek az óvodába indulást tehessék meg a számukra már ismert, biztonságot adó környezetben, valamint szülői igény esetén, az óvodapedagógussal egyeztetve, az óvodáskor elérésével kerülhessenek át az óvodai csoportba.

Alapelvünk:

l    A családi bölcsődéből az óvodába történő átmenet zavartalanságát megkönnyíti, hogy a fenntartó családi bölcsődével és óvodával és annak telephelyeivel rendelkezik, és biztosítja, hogy igény esetén már ismert helyen kezdje meg óvodás életét a kisgyermek. Mindez a gyermek zavartalan óvodai közösségbe illeszkedését, és a fejlesztés folyamatosságát szolgálja.

l    A kölcsönös nyitottság és bizalom érvényelsülése a családi bölcsődék és intézményünk között, egymás munkájának megismerése és elismerése, mintaértékűvé válik a gyermekek és szülők számára is.

Amit teszünk:

l    Az év folyamán a családi bölcsődébe járó gyerekeket meghívjuk egy-egy óvodai programra.

l    Közös programokat is szervezünk (pl.: Mikulás ünnepség), melyekre az Aranyló Napraforgó Alapítvány óvodájának és telephelyének és a családi bölcsődéinek munkatársai közösen készülnek fel.

l    Tavasszal a leendő óvodások látogatást tesznek intézményünkben.

l     A családi bölcsődékben dolgozó munkatársak szóbeli tájékoztatást adnak a gyermekekkel kapcsolatos eddigi tapasztalataikról, viselkedésükről az óvodapedagógusoknak.

l    Az átmenet zökkenőmentessége érdekében olyan kapcsolatot építünk ki a családi bölcsődékkel, melynek során megismerhetjük, segíthetjük egymás nevelő munkáját (látogatások, közös továbbképzések, nevelési értekezletek, ünnepségek).

Iskola-óvoda kapcsolata

Céljaink:

l    Az óvodából az iskolába történő átmenet zavartalanságának biztosítása.

l    Kölcsönös nyitottság érvényesülése az óvoda és iskola intézményei között.

l    Egymás munkájának alapos megismerése.

l    Kölcsönös bizalom, megbecsülés egymás nevelőmunkája iránt.

l    Minden gyermek örömmel induljon iskolába.

Alapelvünk:

Az iskolákkal való kapcsolatépítés és – fenntartás terén nyitottak és kezdeményezőek vagyunk.

Amit teszünk:

• · Lehetőséget biztosítunk az alsós tanítóknak, hogy megismerkedjenek nevelőmunkákkal. Tájékoztatjuk őket az egyes gyermekek fejlettségi szintjéről, azokról a módszerekről, amelyekkel az adott gyermek a legkönnyebben fejleszthető.
• · A nagycsoportos korú gyerekekkel látogatást teszünk egy iskolába, ahol bepillantunk az iskolai élet mindennapjaiba.
• · Egy iskolai osztállyal tartós kapcsolatot alakítunk (pl. közös játék délután szervezése formájában).
• · Figyelemmel kísérjük a tőlünk iskolába kerülő gyermek beilleszkedésének folyamatát.

Művelődési intézmények

Céljaink:

l     Megismertetni a gyermekekkel a városok azon művelődési intézményeit, melyekben életkoruknak megfelelő programokkal találkozhatnak.

Alapelvünk:

l  A gyermekek magabiztosságát fokozza, ha minél jobban megismeri környezetét, s a környezet által kínált lehetőségeket. A művelődési intézmények gyermekekkel való korai megismertetése a szabadidő hasznos eltöltésének formálását, a művelődési lehetőségek sokféleségének megismerését szolgálja.

Amit teszünk:

l    Kapcsolatot veszünk fel a gyermekkönyvtárral, melyet rendszeresen látogatunk.

l    A helyi múzeumok gyermekek számára kínált programjait látogatjuk.

l    A helyi művelődési házzal felvesszük a kapcsolatot, és gyermekek számára kínált programjaikból válogatunk.

Egészségügyi intézmények

Az Egészségügyi szakszolgálat közreműködésével, gyermekorvossal és a területileg illetékes védőnővel vesszük fel a kapcsolatot. Az óvodavezető egyezteti az időpontokat a gyermekorvossal.

Meghívott Fogorvos rendszeresen felvilágosító előadást tart a helyes fogmosás fortélyairól. Megszervezzük a gyermekek fogászati szűrését. Az esetleges kezelésekre a szülők viszik a gyermekeket.

A védőnővel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Évente kétszer, illetve kérésre egészségügyi szűrést végez.

Az ÁNTSZ ellenőrzései alkalomszerűek, váratlanok. Szükség esetén, telefonon kérünk tőlük segítséget, tanácsot.

Szociális intézmények

Intézményünk preventív gyermekvédelmi feladata a figyelő rendszer működtetése és indokolt esetben a jelentési kötelezettség betartása.

Társ intézmény: Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat

Pedagógiai Szakszolgálat

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek problémájának feltárása érdekében, a Pedagógiai Szakszolgálathoz kell fordulnunk.

A Pedagógiai Szakszolgálat feladata:

- A vizsgálati eredmény alapján szakvélemény készítése.

- A gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógusok és a szülők bevonásával.

• Az intézmény megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága és fejlettsége azt szükségessé teszi.

Fenntartóval való kapcsolat

Fenntartónkkal, az Aranyló Napraforgó Alapítvánnyal folyamatos és mindennapi kapcsolatot tartunk. Intézményünk programjában a fenntartó által megfogalmazott és az óvoda munkaközössége által lényegesnek tartott és elfogadott alapelvek és értékek jelentek meg.

A fenntartó biztosítja az intézmény működésének feltételeit, kinevezi az igazgatót, munkáltatói jogokat gyakorol felette.  Az intézmény beszámol a fenntartónak tevékenységéről. A fenntartó és az intézmény folyamatos együttműködéssel formálja, fejleszti egymást, meghagyva az óvoda és telephelyei önállóságát. A fenntartó minden évben fenntartói ellenőrzést végez, melynek lefolytatást szabályzat rögzít. Az ellenőrzési időpontok kuratóriumi határozatban rögzítésre kerülnek.

11. Felhasznált irodalom

Az óvodai Pedagógiai Program jogszabályi háttere:

- A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény

A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.) Korm.rendelete

- Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/ 2012. (XII.17.) Korm. rendelet

- A nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.( VIII.31.) EMMI rendelet

- 2003. évi CXXV. törvény - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

- 1997. évi XXXI. törvény - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

- A mindenkori költségvetési törvény

Az óvodai Pedagógiai Program szakmai háttere:

Körmöci Katalin: A gyermek szükségleteire épített tanulás az óvodában

                               Fabula BT. Miskolc, 2001

Perlai Rezsőné: Tanulásról óvodapedagógusoknak

                             Comenius Bt. Pécs, 2000.

Dr. Füle Sándor: A helyi nevelési programok kidolgozása

    OKKER Oktatási Iroda Budapest

 

Villányi Jutka: Lépni kell a változásokkal, de nem mindegy, hogy mikor és hogyan.

                           Kisgyermek folyóirat 2012. VI. évfolyam 4 -5 szám

12. A Pedagógiai Program felülvizsgálatának rendje

 

A Pedagógiai Program hatálya

• Területi hatálya:Aranyló Napraforgó Alapítványi Óvoda és Meggyeskert Óvoda telephely

Az óvoda székhely címe: 1149 Budapest, Pósa L. u. 61.

A telephely címe: 3530 Miskolc, Meggyesalja u. 31.

l  Személyi hatálya:

Az óvoda valamennyi dolgozójára, valamint a szolgáltatásait igénybe vevőkre terjed ki (gyermek, szülő, nagyszülő..).

• Időbeli hatálya: A napi nyitva tartás ideje alatt, a legközelebbi felülvizsgálat idejéig.

 

Érvényességének ideje: 2025. január 15.-től, visszavonásig.

A Pedagógiai Program felülvizsgálatára 5 évenként kerül sor, vagy rendkívüli esetben kerül sor.

 

Érvényességi, módosítási feltételek:

A Pedagógiai Program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, mivel többlet költségek felszabadításával jár a megvalósíthatósága.

 

Módosítására – rendkívüli időpontban – akkor van szükség, ha törvényi változás következik be.

 

Módosítása az alábbi indokok alapján lehetséges:

• telephelybővítés, összevonás, leépítés

• szervezeti átalakítás
• nevelőtestület kezdeményezése
• a szülők többségének módosító javaslata
• jogi szabályzók változása

 

A módosítás előterjesztésének feltétele:

• Az igazgató, vagy igazgatóhelyettes tájékoztatja a fenntartót a módosítás okairól.
  • Részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten.
  • Koherencia vizsgálat a jogi szabályzókkal.

 

Nyilvánosságra hozatal:

Az Aranyló Napraforgó Alapítványi Óvoda és telephelye Pedagógiai Programja nyilvános.

Az új szülők beiratkozáskor kapnak részletes tájékoztatást (előzetes tájékoztatás az intézmény honlapján) a Pedagógiai Programunkról.

 

A részletes Pedagógiai Program minden érdeklődő számára nyomtatott formában elérhető a székhely óvoda és telephelyének irodáiban, valamint a fenntartó honlapján: www.aranylonapraforgo.hupont.hu , www.anaszabalyzatok.hupont,hu

Oldal: ANAÓ PP. 2025. 09. 01. (3)
ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY INTÉZMÉNYEI SZABÁLYZATOK, DOKUMENTUMOK - © 2008 - 2026 - anaszabalyzatok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat