X. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

 

X./1. A belső ellenőrzés rendszere, célja és általános szabályai

 

Az intézmény belső ellenőrzési rendszere kiterjed a székhely óvodában és a telephely óvodában folyó óvodai nevelőmunka egészére. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős.

 

A belső ellenőrzés rendje a nevelési évre vonatkozó belső ellenőrzési terv alapján történik, amely az éves munkaterv része.

 

A nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosult:

 

• az igazgató,
• az igazgatóhelyettes,
• valamint – amennyiben az igazgatói jogkör gyakorlása jogszerűen nem az igazgató által történik – a hivatalosan kijelölt, az intézmény képviseletére jogosult személy.

 

IX./2. Az ellenőrzés módszerei, követelményei, területei

 

Az ellenőrzés módszerei különösen:

 

• óvodai dokumentációk vizsgálata, elemzése, ellenőrzése,
• foglalkozástervezetek bekérése,
• szóbeli beszámoltatás,
• írásbeli beszámoltatás,
• értekezletekre való felkészülés és aktivitás értékelése,
• csoportlátogatás előre meghatározott szempontok alapján, megfigyelés,
• önreflexió, szakmai megbeszélés,
• értékelőlap elkészítése, aláírása, iktatása,
• az intézményben jogszerűen alkalmazott, célhoz kötötten működtetett elektronikus megfigyelőrendszer (kamerarendszer) felvételeibe történő betekintés kizárólag az adatvédelmi, munkajogi és intézményi szabályok szerint, az arra feljogosított személy által, a gyermekek és a munkavállalók jogainak maradéktalan tiszteletben tartásával.

 

Az ellenőrzés célja:

 

• biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű működését (jogszabályok, országos alapprogram, pedagógiai program, belső szabályzatok szerint),
• segítse a nevelőmunka eredményességét és hatékonyságát,
• a vezetés számára megfelelő mennyiségű és minőségű információt adjon a pedagógusok munkájáról,
• adatokat és tényeket szolgáltasson a belső és külső értékelésekhez,
• feltárja és fejlesztési céllal kezelje a hibákat, hiányosságokat.

 

Az ellenőrzés követelményei:

 

• támogató jellegű legyen: támasznyújtás, segítségnyújtás, szakmai „együtt gondolkodás”, ösztönzés,
• segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását,
• fogja át a pedagógiai munka egészét,
• járuljon hozzá a pedagógiai munka színvonalának folyamatos emeléséhez,
• támogassa a jó gyakorlatokat, és mutasson rá a hiányosságokra,
• a szülői szervezet jelzései esetén is elfogulatlan, dokumentált módon szolgálja a szakmai tisztázást,
• támogassa a vezetői rendelkezések következetes végrehajtását,
• erősítse a megelőző szerepet,
• megfelelő alapot adjon a teljesítményértékeléshez.

 

Az ellenőrzés kiterjed különösen:

 

• a munkakörrel kapcsolatos feladatok ellátásának módjára és minőségére,
• a munkafegyelemre,
• a működési feltételek pedagógiai szempontú vizsgálatára,
• a pedagógiai dokumentációk pontosságára,
• a gyermekek fejlődésének nyomon követésére, fejlesztésére,
• a pedagógus–gyermek kapcsolat minőségére, a gyermeki személyiség tiszteletben tartására.

 

Az ellenőrzés fajtái:

 

• tervszerű, előre egyeztetett szempontok szerint,
• eseti (alkalomszerű), a felmerülő szakmai kérdések tisztázása és a problémák megelőzése/megoldása érdekében.

 

Kiemelt ellenőrzési szempontok:

 

• a pedagógiai programban rögzített alapelvek érvényesülése,
• a nevelési feladatok teljesülése,
• a nevelőmunka színvonala és eredményessége,
• a pedagógusok pedagógiai és módszertani kultúrája,
• a foglalkozások tervezése, szervezése, felépítése és a módszerek,
• a környezet rendezettsége, tisztasága, esztétikája,
• a gyermekek fejlődésének értékelése és dokumentálása,
• a munkaköri leírásban foglaltak betartása.

 

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógussal egyénileg, fejlesztő szándékkal meg kell beszélni.

 

 

 

 

X./3. Az ellenőrzést végző személyek feladatai, rendkívüli ellenőrzés

 

Az ellenőrzést végző személyek (igazgató, igazgatóhelyettes, illetve hivatalosan kijelölt képviseletre jogosult személy) különösen ellenőrizhetik:

 

• a pedagógiai program alkalmazását,
• a pedagógiai dokumentációk vezetését,
• a csoportmunka szakmai megvalósulását,
• a gyermekvédelmi feladatellátás folyamatát,
• a szülői értekezletek és tájékoztatási kötelezettségek megvalósulását,
• az óvoda–iskola átmenethez kapcsolódó feladatokat,
• a szakmai napok, ünnepek megszervezését.

 

Az étkeztetéssel, higiénével és az ahhoz kapcsolódó adminisztrációval összefüggő feladatok ellenőrzését – az intézmény belső munkamegosztása szerint – az erre kijelölt felelős végzi.

Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:

 

• az igazgatóhelyettes,
• a szülői szervezet.

 

Az ellenőrzés tapasztalatairól az ellenőrzést végző személy feljegyzést készít, amelyet az érintett pedagógussal ismertet. A nevelési év záró értekezletén és az éves beszámolóban az igazgató értékeli a belső ellenőrzés eredményeit, ismerteti az általános tapasztalatokat, és meghatározza a szükséges fejlesztési feladatokat. Az ellenőrzés tapasztalatait az intézmény a következő nevelési év munkatervének tervezésénél fejlesztési célzattal felhasználja.

 

X./4. Teljesítményértékelési rendszer

 

A pedagógusok teljesítményértékelését a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló 18/2024. (IV. 4.) BM rendelet alapján kell működtetni. A teljesítményértékelési rendszer részletes szabályait az SZMSZ melléklete tartalmazza.

 

 

XI. EGYÉB JUTTATÁSOK

 

XI./1. Munkaruha- és védőruha-juttatás rendje

 

A gyermekekkel végzett napi tevékenységek és a munkavégzés körülményei indokolttá tehetik munkaruha és/vagy egyéni védőeszköz biztosítását. A juttatás rendjét az intézmény a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi előírásokkal összhangban határozza meg.

 

A munkaruha, illetve védőruha, védőeszköz biztosításának célja, hogy a munkavégzés biztonságos legyen, valamint a munkavállaló ruházatának nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása megelőzhető legyen.

 

Munkaruha / védőruha, védőeszközök köre (munkakörtől függően):

 

• óvodapedagógus, pedagógiai asszisztens, dajka, intézményi titkár: lábvédő eszköz, szükség szerint munkaruha/védőruha,
• takarító, konyhai dolgozó: lábvédő eszköz, védőruha, kézvédő eszköz.

 

A munkavédelmi lábbeli és a munkaruha/védőruha kiválasztásánál alapelv, hogy a használat feleljen meg a munkavédelmi célnak (pl. csúszásmentes, zárt, kényelmes). A juttatás fedezetét és ütemezését az éves költségvetés figyelembevételével kell meghatározni. Kihordási idő: 1 év.

XII. REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI AZ INTÉZMÉNYBEN

 

Az intézmény székhelyén és telephelyén reklámtevékenység folytatása tilos.
Kivételt képeznek azok a reklámok, tájékoztatók, szóróanyagok, amelyek:

 

• a gyermekeknek szólnak, és
• az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, társadalmi, közéleti vagy kulturális tevékenységgel állnak összefüggésben.

XII./1. A reklámtevékenység engedélyezése

 

A megengedett jellegű reklámok, hirdetmények, szórólapok elhelyezése minden esetben előzetes engedélyhez kötött.

Az engedélyezésre jogosult:

 

• az igazgató, vagy
• az adott épületben (székhelyen vagy telephelyen) megbízott magasabb vezető.

 

Szülő vagy más, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személy az igazgató engedélye nélkül hirdetményt, tájékoztatót a faliújságon vagy az intézmény területén nem helyezhet el.

 

Politikai tartalmú, pártpolitikai célú, valamint vallási hovatartozásra vonatkozó hirdetmények kifüggesztése szigorúan tilos.

 

A hirdetőtáblák tartalmának rendszeres ellenőrzése az igazgató és az igazgatóhelyettes feladata.

 

XII./2. Nyilatkozattétel tömegtájékoztatás felé

 

A televízió, a rádió, az írott és online sajtó képviselőinek adott tájékoztatás, valamint a közösségi médiában tett, az intézményt érintő kijelentések nyilatkozatnak minősülnek.

 

Nyilatkozattétel esetén az alábbi szabályokat kell betartani:

 

• Az intézményt érintő kérdésekben tájékoztatásra és nyilatkozattételre a fenntartó engedélyével az igazgató vagy az általa írásban megbízott személy jogosult.
• A közölt adatok szakszerűségéért, pontosságáért, valamint a tények objektív és hiteles ismertetéséért a nyilatkozattevő felel.
• A nyilatkozattétel során minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartási kötelezettségre, valamint az intézmény jó hírnevének és jogos érdekeinek védelmére.
• Nem adható nyilatkozat olyan ügyről, tényről vagy körülményről,
• amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény működését zavarná,
• az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna,
• vagy amelynek eldöntése nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.

 

XII./3. Hivatali titok megőrzése

 

Az intézmény valamennyi dolgozója köteles az Etikai Kódex előírásait betartani, valamint a hivatali titkot megőrizni.

 

Az alkalmazott nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot vagy információt,

• amely a munkaköre ellátása során jutott a tudomására, és
• amelynek nyilvánosságra hozatala az intézményre, a fenntartóra, a gyermekekre, a szülőkre vagy a munkavállalókra nézve hátrányos következménnyel járhat.

 

Jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség hiányában nem adható felvilágosítás olyan kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény jogos érdekeit sértené.

 

A hivatali titok megsértése súlyos kötelezettségszegésnek minősül.

 

Hivatali titoknak minősül különösen:

 

• minden olyan adat, amelyet jogszabály hivatali titokként határoz meg,
• a dolgozók személyes adatainak, bérezésének, munkaviszonyának részletei,
• a gyermekek és a szülők személyes adatai, valamint a személyiségi jogaikhoz kapcsolódó információk,
• minden olyan adat, információ, amelyet az igazgató a zavartalan működés biztosítása, az intézmény érdekeinek vagy jó hírnevének megóvása érdekében írásban hivatali titokká minősít.

 

 

XIII. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

 

XIII./1. Működési alapdokumentumok

 

Az intézmények működési alapdokumentumai:

 

• Alapító okirat / alapító dokumentum
• Pedagógiai Program
• Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ)
• Házirend
• Éves Munkaterv
•  

XIII./2. Az alapító dokumentum elhelyezése

 

Az alapító dokumentum(ok) elhelyezése különösen:

 

• a fenntartónál,
• az intézmények irattárában,
• az igazgatónál (illetve az intézmény(ek) képviseletére jogosult személynél),
• a hivatalos információs felületen / nyilvántartásban a jogszabályok szerint,
• az illetékes hatóságoknál/nyilvántartó szerveknél a vonatkozó eljárásrend szerint.
•  

XIII./3. Tájékoztatás a Pedagógiai Programról

 

• A szülők a Pedagógiai Programról tájékoztatást kérhetnek az igazgatótól, az igazgatóhelyettestől, valamint a csoportos óvodapedagógusoktól.
• A Pedagógiai Program mindkét épületben hozzáférhető, továbbá – amennyiben az intézmények honlapot működtetnek – online felületen is elérhető.
• A dokumentumok elhelyezéséről és a tájékoztatás kérésének módjáról a szülők a nevelési év kezdetén tájékoztatást kapnak.
• Az intézmények lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szülők a beiratkozás előtt is választ kapjanak kérdéseikre.

 

XIII./4. Tájékoztatás a Házirendről

 

• A Házirendet a nevelési év első szülői értekezletén, valamint változás esetén ismertetni kell.
• A Házirend mindkét épületben elérhető, továbbá – ha van – az intézmények és a fenntartó honlapján közzétehető.

 

XIII./5. Internetes nyilvánosság és közzétételi lista

 

Amennyiben az intézmények honlapot működtetnek, a jogszabályban meghatározott adatokat és dokumentumokat a közzétételi lista szerint kell közzétenni, az október 1-jei állapotnak megfelelően, továbbá a közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként egyszer felül kell vizsgálni.

 

A közzétételi lista tartalma kizárólag közérdekű, statisztikai jellegű adatokat és a jogszabályban előírt dokumentumokat tartalmazhat.

 

 

XIV. VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG

 

Jogszabályi háttér: az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény.

A kötelezettség személyi hatálya kiterjed az intézmények alkalmazásában álló mindazon személyekre, akik a jogszabály szerinti feltételek alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek (különösen: vezető beosztású alkalmazottak, döntésre/ellenőrzésre jogosultak a jogszabályi körben).

 

Esedékesség és teljesítés rendje: a vonatkozó jogszabály szerint.

 

Átadás, nyilvántartás, tárolás:

 

• A munkáltató gondoskodik a tájékoztató és a szükséges nyomtatványok átadásáról.
• A vagyonnyilatkozat kezelése, őrzése az egyéb iratoktól elkülönítetten történik, a jogosulatlan hozzáférés kizárásával.
• A vagyonnyilatkozat felbontására kizárólag a jogszabályban meghatározott eljárás keretében jogosult szerv jogosult.

 

 

XV. KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATÁNAK RENDJE

 

XV./1. Telefonhasználat

 

• Az intézményi mobil- és vezetékes telefonok magáncélra nem használhatók.
• A pedagógus a gyermekekkel való foglalkozás teljes ideje alatt saját mobiltelefonját a csoportszobában és az udvaron nem használhatja; kivételesen indokolt, sürgős esetben, a gyermekek felügyeletének biztosítása mellett, a csoportból kilépve, a lehető legrövidebb időre használható.
• A saját telefon munkaidőben néma/rezgő módban tartható.

 

XV./2. Infokommunikációs eszközök és rendszerek használata

 

Ide tartozik különösen: számítógép, laptop, tablet, okostelefon, wifi, intézményi levelezés, felhő-/tárhely, KRÉTA/KIR és egyéb intézményi rendszerek.

 

Alapelv: kizárólag a feladatellátáshoz szükséges mértékben, a hozzáférési jogosultságok betartásával, a személyes adatok védelmével, a belső adatvédelmi szabályzat szerint használhatók.

 

• A hozzáférések személyhez kötöttek; a jelszavak, azonosítók átadása tilos.
• A digitális rendszerekben kezelt adatokhoz való hozzáférés és adattovábbítás kizárólag jogszerű célból, dokumentáltan történhet.
• A dolgozó köteles az elektronikus ügyintézéshez/azonosításhoz kapcsolódó, jogszabályban előírt kötelezettségeinek eleget tenni (amennyiben ilyen kötelezettség fennáll), és az erről szóló munkáltatói tájékoztatás szerint eljárni.

 

 

XVI. A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

 

Szabálytalanság: jogszabályi rendelkezéstől, fenntartói rendelkezéstől vagy belső szabályzattól való eltérés, illetve az előírások be nem tartása.

• A szabálytalanságot vagy annak gyanúját haladéktalanul jelenteni kell az igazgatónak (illetve az intézmény(ek) képviseletére jogosult vezetőnek).
• Az igazgató a szükséges intézkedéseket megteszi, és – amennyiben indokolt – tájékoztatja a fenntartót, illetve kezdeményezi a megfelelő eljárást.

 

 

XVII. FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK, PANASZKEZELÉS

 

XVII./1. Kártérítési felelősség

 

A foglalkoztatott a jogviszonyából eredő kötelezettsége vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a teljes kár megtérítése is kötelező lehet.

A megőrzésre, elszámolásra átvett dolgokban bekövetkezett hiány esetén – jogszabályi feltételek fennállásakor – a teljes kár megtérítésének kötelezettsége állhat fenn.

 

XVII./2. Anyagi felelősség, értékek bevitele/kivitele

 

A dolgozó a személyes használatú tárgyakat meghaladó értékű eszközt az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyével hozhat be, illetve vihet ki az intézmények területéről.

Minden dolgozó felelős a rábízott, illetve használt eszközök rendeltetésszerű használatáért és megóvásáért.

 

XVII./3. Felelősségre vonás (fegyelmi jellegű következmények)

 

Kötelezettségszegés esetén – a jogviszony típusától és a vonatkozó jogszabályoktól függően – munkáltatói intézkedésnek, felelősségre vonásnak helye lehet.

 

XVII./4. Panaszkezelés rendje

 

• Panasz tehető írásban, illetve szóban. Szóbeli panasz esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a panasztevő – amennyiben nagykorú – aláírásával igazol.
• A panasz kivizsgálását az igazgató (vagy az általa kijelölt személy/bizottság) megkezdi, és a vizsgálat eredményéről a panasztevőt érdemben tájékoztatja.
• Névtelen bejelentések kivizsgálására az intézmények nem kötelesek, ugyanakkor a gyermekek biztonságát érintő jelzések esetén a vezetés mérlegelheti a szükséges megelőző intézkedéseket.

 

 

Oldal: ANAÓ SZMSZ (4) 2026. 01. 29.
ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY INTÉZMÉNYEI SZABÁLYZATOK, DOKUMENTUMOK - © 2008 - 2026 - anaszabalyzatok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat