ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY INTÉZMÉNYEI SZABÁLYZATOK, DOKUMENTUMOK

Az erkölcsi értékek átadása, a gyermeki személyiség formálása

Úgy gondoljuk, hogy megérett az idő az értékek közvetítésének újragondolására. A gyermekeknek tapasztalatunk szerint szükségük van világos és kötelező korlátokra, ezzel egyidejűleg szabadságra.

Az óvodás korú gyermekek különösen fogékonyak a látott példák befogadására, azok utánzására.

Mint például:

• az igazságosság,
• a helyes viselkedés,
• a békés együttélés,
• a szeretet,
• az erőszakmentesség.

Olyan erkölcsi szükséglet, mely gyermekre, felnőttre egyaránt vonatkozik. A gyermekek az értékeket nem beszéd, hanem cselekvés által, szituációkban ismerik meg, s ez által válik majd életük részévé.

Az értékek tudatos feldolgozásának alapja, hogy a gyermekek:

• észleljék és utat engedjenek érzéseiknek,
• megértsék és alkalmazzák a szabályokat,
• képesek legyenek önmaguk és mások jelzéseinek érzékelésére,
• a beszéd felfogására és a nyelv helyes alkalmazására.

A megismerés eszközeként sok, szituációs játékot alkalmazunk. A szerepjáték megfigyelése során is információt szerzünk a gyermekek aktuális érzéseiről.

• Az intézményben tiszta és állandó értékrendet állítunk fel.
• Világos, egyértelmű elvárásokat közvetítünk.
• Egymás tiszteletére, elfogadására nevelünk.
• A különbözőségek elfogadását, tiszteletét kiemeljük.
• Fejlesztjük a toleranciát, a türelmet, a bátorságot.
• Elegendő figyelmet fordítunk minden gyermekre.
• Megerősítő visszajelzésként használjuk a gyakori dicséretet.
•  A szeretet kifejezésének ezernyi formáját alkalmazzuk (gyermekek fogadása, köszöntése, odafigyelés, érintés, simogatás, ölelés, nevetés, lágy hangnem, magyarázat, közös játék, szemkontaktus…)

Óvodapedagógusaink a következő feladatokat valósítják meg:

• A szeretet, a melegség, az elfogadás és a biztonság megtapasztalása.
• A megbízhatóság, a megértés, a bizalom átélése.
• A vigasz, a segítség és a támogatás megtapasztalása.
• Az érzések átélése és kifejezése.
• A saját tempó megengedése.
• A viták által a konfliktusok megoldásának megtanulása.
• A pihenés és a csend átélése.
• Bátorság ahhoz, hogy megtegyünk valamit és vállaljuk a következményeket.
• Mozgás, játék, kísérletek.
• Titkok felfedezése, titkok megőrzése.
• Testi és lelki erőszakmentesség átélése.
• Az önállóság és a felelősségteljes cselekvés kifejlesztése.
• A tisztelet és megbecsülés átélése önmagunkkal és a többiekkel szemben.
• Szabályok kialakítása.
• Az együttérzés, őszinteség, a folyamatosság elősegítése és megélése.
• A fantázia és a belső világ megtapasztalása.

Elfogadás

• Különösen nagy gondot fordítunk az újonnan érkező gyermekek és az óvodapedagógusok kölcsönös elfogadására.
• A beiratkozást követően (egyeztetett időpontokban) biztosítjuk az újonnan beiratkozott gyermekek számára, hogy az udvari és foglalkoztató szobai játékban a szülő jelenlétében részt vegyenek, így ismerkedjenek az óvodával, az óvodapedagógusokkal, a gyermekekkel és a környezettel.
• A gyermekek érkezésének első időszakaszában, a szülővel egyeztetett módon, az új  gyermekek, fokozatosan egyre hosszabb időt töltenek óvodánkban.

Az óvoda és telephelyei kialakítandó hagyományait, szokásaitbeépíti a csoport mindennapi életébe. Ezzel kapcsolatos elvárások

• A születésnapokat a szülőkkel egyeztetett módon ünnepelje.
• Az ünnepeket emelje ki a csoport mindennapi életéből.
• Biztosítsa változatos tevékenykedéssel az érzelmi ráhangolódást és levezetést.
• Az ünnep hangulatához illő öltözéket viseljenek a felnőttek és a gyermekek egyaránt.
• Az óvoda és telephelyei díszítése tükrözze a gyermekek számára az ünnep fontosságát.

A tanév során az alábbi ünnepeket szervezzük meg:

• Halloween – party
• Mikulás: közös készülődés előzi meg. Kis cipőket, csizmákat fényesítünk, dalokkal - versekkel várjuk a Mikulást, aki ajándékcsomagokat hoz a gyermekeknek.
• Advent: óvodánk a karácsonyt belső intim családi ünnepnek tartja, ezért csak előkészítő kezdeményezések vannak. A karácsonyt megelőző adventre azonban gyertyagyújtással, adventi koszorúkészítéssel szemléltetjük.
• Barkács délután: szülőkkel, gyermekekkel játékos közös délután, megalapozandó a karácsonyi otthoni előkészületet, ünnepi hangulatot
• Farsang: a vidámság, a bolondozás, az átváltozás időszaka. Jelmezbe öltözünk. Külön programot biztosítunk. Mulatságos sportfeladatokat szervezünk a gyerekeknek.
• Maci kiállítás: dekorációkkal, macis mesékkel, versekkel várjuk, hogy a maci milyen időben bújik ki a barlangjából
• Március 15.: nemzeti ünnepünkre a gyermekek életkorának megfelelő szinten emlékezünk: huszáros, lovacskás játékokkal, zászló, kokárdakészítéssel.
• Húsvét: óvodánk és telephelyei a húsvétot belső, intim családi ünnepnek tartja, ezért csak előkészítő kezdeményezések vannak, tojásfestés, dekorációkészítés.
• A Föld napja (IV. 22.): élményszerző sétával, virág- vagy faültetéssel, beszélgetéssel – játékos versennyel emlékezünk meg erről a napról.
• Anyák napja: közös, de mégis meghitt családi ünnepre készülünk meglepetésekkel, ajándékokkal. (nyílt nap)
• Gyereknap: ezen a napon szervezhetünk sportnapot, a gyerekeknek meglepetés-elfoglaltságokat találunk ki. Megvalósítható a csoport szobában, az udvaron, esetleg szervezett kiránduláson.
• Évzáró, ballagás: Búcsúzunk az együtt munkában, tanulásban, sok-sok játékban eltöltött hónapoktól. (nyílt nap)

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

A gyermek:

• Jól érzi magát a közösségben.
• Alkalmazza a köszönés és megköszönés, a kérés megfelelő szófordulatait.
• A közös tevékenységekben aktív, megfelelő magatartású.
• Hiányzó társait számon tartja.
• Érdeklődik mások iránt, együtt érez társaival.
• Baráti kapcsolatai színesednek, bízik társaiban és önmagában.
• Tisztelettel viselkedik a felnőttekkel, munkájukat megbecsüli.
• Észreveszi, ha valaki segítségre szorul, felajánlja segítségét.
• Elfogadja és teljesíti az óvodapedagógus kéréseit, útmutatásait.
• A megkezdett munkát befejezi.
• Felelősségtudata, feladattudata egyre szilárdabb.
• Elfogadja az alá-, fölé-, mellérendeltségi viszonyokat.
• Igazat mond.
• Konfliktusait önállóan, szóban próbálja megoldani.
• Képes kívánságait módosítani, elhalasztani.
• Képes együttműködni társaival, a felnőttekkel.

A gyermekek

• Tudják óvodájuk-telephelyük, csoportjuk nevét.
• Ragaszkodnak a csoportjukban lévő gyermekekhez, felnőttekhez, ezt kifejezik érzelmi és verbális szinten is.
• Baráti kapcsolataik színesednek, bíznak társaikban és önmagukban.
• Képesek együttműködni társaikkal, s a felnőttekkel.
• Ismerik és betartják a kulturált viselkedés szabályait.
• Elfogadják társaik eltérő külsejét, viselkedését, beszédét, vagyis társaik másságát.
• Az adott tevékenységek által megkívánt magatartásformákat elfogadják, azoknak megfelelően cselekszenek.
• A vendégeket szertettel fogadják.
• Köszönnek a felnőtteknek és társaiknak.
• Alkalmazzák a köszönés és megköszönés, a kérés megfelelő szófordulatait.
• Értik, elfogadják és követik a felnőttek kéréseit.
• A tevékenységeket a megbeszéltek alapján befejezik.
• Szívesen végeznek munkát a közösségért.
• A közös tevékenységekben aktívak.
• Képesek nyugodtan ülni, s a felnőttre figyelni.
• A konfliktushelyzetben társaikkal megegyezésre jutnak.
• Koruknak megfelelő énképpel rendelkeznek.
• Együttműködnek a közös rendezvényeken.

4.3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósulása

A gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére, életkori sajátosságaira alapozva tapasztalatszerzés biztosítása a természeti és társadalmi környezetről, valamint a gyermekek értelmi képességeinek megalapozása, fejlesztése.

Programunk középpontjában a játék, a játékos, könnyed, természetes környezetben való „tanulást” előtérbe helyező magyar kultúra átadása áll, melynek segítségével komplex személyiségfejlesztésre törekszünk, figyelembe véve a gyermek egyéni fejlettségét és képességeit.

A gyermek beszédkészségének gondozása, fejlesztése. Oldott derűs légkör megteremtése, melyben a gyermek közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik és fejleszthető.

Az anyanyelvi nevelés áthatja az egész óvodai életet, a gyermeki tevékenység minden területét.

A magyaranyanyelvi és kommunikációs nevelés átszövi a nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési folyamat legapróbb mozzanataiban is.

A szocializációs folyamatban a beszéd, a kommunikáció a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb része. A kommunikáció által erősödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gyarapodnak ismeretei, kapcsolatai, fejlődik beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája.

Célunk

• A gyermekeket olyan beszédközegbe helyezni, ahol a különböző élethelyzetekben támogatjuk a kérdezést, elkerüljük a javítgatást.
• A gyermek ne csak választékosan, hanem szépen, helyes kiejtéssel tanuljon meg beszélni.
• Az értelmi képességek, érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és a kreativitás fejlesztése.
• Az alapvető kultúrtechnikák elsajátításához szükséges különböző képességek alakítása, fejlesztése.
• Egyre pontosabb, valósághű érzékelés – észlelés kialakítása.
• A figyelem összpontosítására való képesség alakítása.
• A valósághoz közelítő képzeleti működés alakítása.
• Emlékezet fajtáinak finomítása.
• Gondolkodási alapműveletek stabilizálása.
• Kreatív képzelet, problémamegoldó, gondolkodás fejlődését elősegítő, ösztönző környezet kialakítása.
• A beszéd fejlődésével párhuzamosan kialakuló elemi, fogalmi gondolkodás megalapozása.

Az óvodapedagógus feladatai

• Olyan változatos tevékenységek tervezése és szervezése a mindennapok során, mely épít a gyermeki spontaneitásra, kíváncsiságra, érdeklődésre, a természetben történő felfedező megismerésre, az élethelyzethez fűződő tapasztalatszerzési lehetőségekre.
• A játékosság, az élményt adó, oldott légkörben való cselekvés, vizsgálódás biztosítása.
• A kötött és a kötetlen foglalkoztatási forma közötti ésszerű arány kialakítása, és a komplexitásban rejlő lehetőségek kiaknázása.
• Az értelmi képességek – érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotó képesség – fejlesztése.

• A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése, beszédhibák javítása.
• Modellnyújtás.
• Olyan feltételek biztosítása, melyek mellett a gyermek meg tudja szeretni azokat a tapasztalatokat, melyek segítségével eljuthat a magyar nyelvi kommunikációs szint legmagasabb fokára.
• Biztosítson módot a kérdezésre, adjon választ és kérdezzen vissza, beszéde legyen szemléletes és képszerű.
• Teremtsen helyzeteket, melyekben a gyermekek elmondhatják örömüket, bánatukat, azt, ami foglalkoztatja őket.
• Ismerje fel a beszédhibákat, a hangszín és beszédritmus rendellenességeit, gondoskodjon a szakirányú fejlesztésről.

• A szülők folyamatos tájékoztatása a gyermek értelmi fejlődéséről, további teendőkről, az otthoni fejlesztés lehetőségeiről.
• Problémák esetén, szülő beleegyezésével szakember segítségének kérése.
• A szülők figyelmének felhívása a gyermek kiemelkedő képességére, azzal kapcsolatos további teendőkre.

• Szervezzen játékokat a beszédszervek ügyesítésére.
• Családi háttérből kiindulva, a gyermek egyéni képességeit megismerve, beszédfejlesztő, kompenzáló tevékenység folytatása.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

• Az egyszerűbb feladatokat megérti.
• Érdeklődik a környezet tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt.
• Feladat végrehajtásában kitartó.
• Szándékos figyelme- időtartama életkorának megfelelő.
• Teljesítménye eredményét reálisan értékeli.
• Munkatempója, feladattartása életkorának megfelelő.
• Képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére.
• Képes a logikus, problémamegoldó gondolkodásra.
• Tapasztalatait szóban kifejezi.
• Természetes közegnek tekinti a magyar nyelvkultúrát.
• Érthetően folyamatosan kommunikáljon, beszéljen.
• Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni.
• Minden szófajt használ.
• Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkosson.
• Tisztán ejtse a magán- és mássalhangzókat.
• Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.
• Legyen képes rövid történet önálló elmondására.

5. A Pedagógiai Program tevékenységformái

5.1. Játék

Programunk jellegéből adódóan nagy hangsúlyt fektetünk a kisgyermek alapvető pszichikai szükségleteinek kielégítésére, a SZABAD JÁTÉK-ra, figyelembe véve annak feszültségoldó, önértékelés kialakulását elősegítő képességfejlesztő és személyiség formáló hatását.

Mi a játék?

• Sokrétű, összetett viselkedés.
• Életmódot, életformát, elsődleges életkategóriát értünk rajta.
• Szabad akaratból, külső kényszer nélkül jön létre.
• Nem az eredmény, a teljesítmény, hanem maga a folyamat a fontos.
•  A gyermek a játékba viszi bele belső történéseit, érzelmeit, vágyait.
• Az igazán jó játék kialakulásának fontos feltétele, motiváló ereje maga a pedagógus játék iránti fogékonysága, játékra való hajlama, humorérzéke, rugalmassága.

A játék a gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezetre épül, abból táplálkozik, azt hívja életre.

A kisgyermekek számára minden a játékon keresztül közelíthető meg, minden, amit csinál, elsősorban játék. Ebből következik, hogy könnyű megkeresni azokat a lehetőségeket, amelyek a környezeti nevelés szempontjából is értékesek.

Játék közben természetesen fejlődnek a gyermekek azon értelmi és testi képességei, melyek szükségesek a környezeti nevelés követelményeinek megvalósításához.

Az egészségesen fejlődő, kiegyensúlyozott gyermek játéka ötletgazdag, elmélyült, nyugodt, örömteli, melyben kellemes élményeit újra átélheti, félelmei, elfojtott indulatai oldódhatnak, vágyai beteljesülhetnek.

Ezért a gyermek számára a világ megismerésének alapvető formája.

Az óvodapedagógus feladatai

• A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (hely, idő, eszköz, légkör, élmény).
• A gyermekkorban megjelenő játékfajták tartalmának, minőségének fokozása, a gyermekek egyéni sajátosságainak, igényeinek figyelembevételével.
• Különböző fejlettségű gyermekek együtt játszásának segítése.
• A gyermek beszédkészségének fejlesztése a játék szituációkban.
• A játék sokoldalú fejlesztő hatásának tudatos kihasználása.
• A gyermekek fejlődésének nyomon követése (Fejlődési Napló)
• Szükség és igény szerint az együttjátszás jelentőségének felmérése, támogató, serkentő, ösztönző modell nyújtása.

• A csoportban csak annyi szabályt vezessen be, ami segíti a nyugodt, rugalmas, oldott légkör fenntartását, az alkotó cselekvést, a sokféle manipulációt és az elképzelések valóra válását.
• Tegye lehetővé, hogy a családban, az óvodában, a tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermek újra és újra a játékban átélhesse.
• Segítsen a szülőknek a gyermek életkorának és fejlettségének megfelelő játékfajták és eszközök kiválasztásában.
• Tartsa be a játékirányítás elveit (önkéntesség, egyéni bánásmód, irányítás módjai...).

5.1.1. Játékfajták:

Gyakorló játék

• Kiinduló pontja a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker.
• Nagymozgások fejlesztése.
• Percepciófejlesztés.
• Az újszerű cselekvés ismételgetése örömforrás.
• Szem-kéz koordináció fejlesztése.
• Lehet: mozgásos, manipulációs,verbális, akusztikus.
• Általa lehetővé válik anyagok tulajdonságainak megismerésére (felület, szín, forma, nagyság).
• Szem – kéz koordinációt, finom motorikai fejlődést biztosít.
• A testséma és percepció fejlődés alapja.

Konstruktív vagy építőjátékok

Ezen tevékenység során a gyermekek különböző játékszerekből összeraknak valamit. Eleinte ez spontán történik, majd az eredmény átgondolt, megtervezett, céllal végzett építés lesz.

• Átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása.
• Tanulja, tapasztalja a rész-egész viszonyát.
• Megfigyelő-képessége, gondolkodása fejlődik a modellkészítés során.
• Matematikai ismereteket szerez.
• Fejlődik a szem-kéz koordinációja.
• Fejlődik percepciója.
• Fejlődik verbális kifejező-képessége.

Szituációs – Szimbolikus – Szerepjáték

• Nagyon gazdag tárháza van.
• Tapasztalat, ismeret, elképzelés, érzelem ötvöződik benne.
• Kezdeményezőkészség, önkéntesség, önállóság fejlődik általa.
• A szabad választás lehetőségét biztosítja.
• Szocializációs szerep fejlődésében nagy jelentőségű.
• Kommunikációs készség fejlesztéséhez elsődleges játékforma.
• Eközben a szervező készség előtérbe kerül.
• Alapvető erkölcsi értékek és az együttélés szabályainak rögzítésére alkalmas.
• A gyermekek a vállalt szerepeken keresztül ábrázolják a valóság számukra fontos mozzanatait.
• Konfliktus feloldó hatású.

Szabályjátékok

Felölelik a teljes játékkört a maga mozgásosságával, az észlelést igénylő képi kultúrájával és teljes értelmi rendszerével.

• Érzelmeket tanul, megtanulja indulatait fékezni.
• Megtanulja a siker- és kudarctűrést.
• Helyes magatartásformákat sajátít el.
• Fejlődik közösségi érzése, felelősségtudata.
• A szabályok betartása fejleszti önuralmát.
• Fejlődik logikus gondolkodása.
• Fejlődik észlelése.

Barkácsolás

Mindig a játék igényéből indul ki, kötetlen. Soha nem öncélú. Az elkészített eszközöknek mindig van funkciója.

l  Alapja a gyűjtő munka.

l  Beépítik a játékba, de lehet játékjavítás, - készítés is az indíték.

l  Széleskörű ismereteket ad az anyagokról, eszközökről.

l  Manuális készség fejleszthető általa.

Dramatizálás, bábozás

A bábozás a gyermek belső világának legkifejezőbb eszköze. Ezáltal eleveníti fel tapasztalatait, elképzeléseit, esztétikai és szociális élményeit.

A dramatizálás szoros összefüggésben áll a bábozással. Dramatizáláskor a gyermek saját, vagy irodalmi élményeit játssza el kötetlen módon. Ezek az élmények érzelmileg ragadják meg a gyermeket és hatnak rá. 

• Saját vagy irodalmi élmények eljátszása.
• Érzelmek és esztétika hatja át.
• Jelentős az emlékezet, kreativitás, beszédkészség fejlődése.
• Speciális kar-, és kézmozgást igényel.
• Mozgás, mimika, gesztus megjelenítésére alkalmas.

A nevelőmunkát segítő eszközök

• Kirakók, memória, fűzős figurák, dominók, gyöngyfűző készlet, tükör, babakonyhai, babaszobai játékok, orvosi táska, szerszámok, babák, babakocsi, állatok, vonat szett, fa építőkocka, lego, duplo, papírtéglák, bábok, társasjátékok
• Udvari játék: mászóka, csúszda, homokozó, babaház, többfunkciós „vár”

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére

• A játék folyamán a gyermek kezdeményező, alkalmazkodó, kitartó, alkotó, másokat elfogadó- segítő derűs, harmonikus, szeretetteljes személyiséggé válik.
• Alakuljon ki a szociális magatartást alakító modellkötés.

5.2. Verselés, mesélés

Célja a műveltség megalapozása, a gyermek személyiségének formálása, viselkedés-kultúrájának alakítása, morális érzékenységének fejlesztése, önismeretének mélyítése, a környező világ megismerésének segítése, a gyermeki világkép stabilizálása.

A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában, esetlegesen a bábozás és dramatizálás eszközeivel - feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákat.

Az óvodában a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi - népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi -, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.

Feladata

• A gyermekek olvasóvá nevelése, hogy később igényük legyen a folyamatos ismeretszerzésre az őt körülvevő világról.
• A gyermekek belső, képi világának alakítása

Az óvodapedagógus feladatai

• A gyermekre figyelő, szeretetteljes hangulat megteremtése, melyben érvényesül az együtt játszás öröme.
• Naponta mesélés, verselés, mondókázás valamint lehetőség biztosítása a gyermekek számára is.
• Irodalmi anyag színvonalas összeállítása, különös tekintettel a magyar népmesékre.
• Az irodalmi anyag tudatos, igényes, idő- és alkalomszerű összeállítása, évszakoknak megfelelő, környezet megismeréséhez, ill. tevékenységekhez csoportosíthatóan.
• A mesék kezdetben egyszerű, ritmikus ismétlődésekkel tűzdelt formáját váltsák fel a több szálon futó állatmesék, népmesék, történetek, népi játékok, közmondások, meseregények.
• A mese és vers anyagát a csoport életkori sajátosságainak megfelelően válogassa össze.
• A kisgyermekkorban kedvelt hagyományos formák - mondóka, verselés, mesélés, dramatizálás, bábozás - lehetőségének folyamatos biztosítása.

A siker mindig a nevelő szövegtudásán, aktivitásán, kapcsolatteremtő képességén múlik.

• Minden korosztály nevelésében az ölbeli játékok alkalmazása, melyek a gyermekkel való kapcsolatteremtés eszközei is.,
• A népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek, megfelelő arányának alkalmazása fő szempont.
• A szóbeliség és mozgás összekapcsolásának lehetővé tétele. Az irodalmi nevelés kulcskérdése, hogy az óvodában mindkét műfaj a szóbeliségben él és hat, pedig a vers: ősi formájában, énekelt, mozgással (tánccal) kísért szöveg.

Mondani, és csinálni kell kisgyerekeknek csak úgy érdekes.

• Az irodalmi élmények vizuális megjelenítésére minél több lehetőség biztosítása.
• Beszédfejlesztés, mely csak indirekt módon lehetséges, utánzásos alapon, játékon keresztül.
• Személyes példamutatás, kommunikációs helyzetek teremtése, a gyermekek közötti párbeszéd ösztönözése.

Az óvodapedagógus szép beszédpéldájával, jó artikulációval, választékosan beszélő környezet biztosításával pozitívan befolyásolja a gyermek nyelvi fejlődését.

• Beszédproblémák esetén a háttér felderítése elsődleges feladat, majd szükség esetén speciális szakember segítségének kérése, szülői tájékoztatás mellett.
• A logopédussal jó együttműködés kialakítása, melynek során az érdekeltek pontosan ismerik saját és egymástól jól elkülöníthető, de azonos cél érdekében folyó feladataikat, munkamódszereiket.

A nevelőmunkát segítő eszközök

• Bábok, ritmuseszközök, mesekönyvek.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

• Szívesen ismételget verseket, rigmusokat, mondókákat, szólásokat, találós kérdéseket.
• Egyedül is vállalkozik az irodalmi anyag elmondására, újrajátszására.
• Örömmel várja a mindennapos mesehallgatást.
• Van kedvenc meséje, ismeri és visszaadja annak rövid tartalmát.
• Szívesen mesél, versel, mondókázik, bábozik, dramatizál önmaga és társai szórakoztatására.
• Tud meséket és történeteket kitalálni, azokat mozgásban megjeleníteni.
• Alakul mese tudata, megkülönbözteti a valóságot az elvonttól.

5.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Kodály a magyarság meghatározásaként a nyelvet és a zenét említi, harmadik fontos tényező mellettük a mozgás. Ezek a gondolatok számunkra is irányt szabnak, útmutatást adnak. A zene embert formáló ereje kihat az egész személyiségre.

A zenei nevelést már a születés előtt kell elkezdeni.

A saját néphagyományainkból való kiindulás mellett ügyelni kell arra, hogy csak művészi értékű zene lehet a nevelés anyaga.

Célja

• Fogékonnyá tenni a gyermeket a szép befogadására, formálni ízlését, emberi magatartását.

Az óvodapedagógus feladatai

• A dalanyag összeállításakor kísérje figyelemmel a mondókák, öl béli dalos játékok, rigmusok, a műdalok, zenehallgatás megfelelő arányát.
• A játék eredeti formáját, a dal szövegéhez kapcsolódó játékmozdulatokat a változatos térformákkal és mozgásanyaggal tartsa meg.
• A zenehallgatásnál elsősorban az élő dalolást, zenélést alkalmazza.
• Jelenjen meg a csoport életében a néptánc lépéseinek, zeneanyagának igényes – játékos tevékenykedése.

• Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek

• éneklési készség fejlesztése,
• hallásfejlesztés,
• ritmusérzék fejlesztés,
• a zene meghallgatására nevelés.

l  A zenei anyanyelv megalapozása.

A nevelőmunkát segítő eszközök

• Síp, furulya, maracas, csuklócsörgő, csörgődob, kasztanyetta, triangulum, cintányér, ritmusfa

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

• A tiszta éneklésre törekszik.
• Tud dalokat, dalos játékokat önállóan elkezdeni, megfelelő hangmagasságban, tempóban.
• Szívesen hallgatja az óvodapedagógus énekét és hangszer játékát.
• Tud kis eltérő zörej hangokat megkülönböztetni.
• Szívesen improvizál.
• Próbál érzelmeket kifejezni a zene segítségével, mozgással.
• Ismer 16 – 20 népi gyermekjátékdalt, 5 –6 műdalt, 4 –5 mondókát.

5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

A rajzolás, mintázás, kézi munka, festés, az egész gyermekkort átölelő nevelési terület. A gyermek közvetlen környezetétől számtalan spontán és tervezett vizuális ingert kap, melynek hatására tapasztalatokban gazdagodik, fejlődik. Az őt körülvevő világról egyre pontosabb ismeretei lesznek, melyeket sokrétű ábrázoló tevékenysége során megelevenít, újraalkot. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.

 Törekedni kell a gyermeki alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására és a tehetségek bátorítására.

Nevelésünkkel nagymértékben elősegítjük, hogy az egyszerű megjelenítésen kívül érzelmeit és a jelenségekhez való viszonyát is kifejezze.

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének.

A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét.

Célja

• A vizuális észlelés, érzékelés, emlékezet, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosodjon.
• Ébredjen fel a gyermekben az ábrázolás anyagaival, eszközeivel, technikáival való tevékenység vágya.
• Legyenek képesek a tárgyak térbeli kiterjedéseinek felismerésére, alakuljon tér-, forma-, szín-, arányérzékük.
• Formálódjon fantáziaviláguk.
• Fejlődjön alkotókészségük, ízlésük.
• Élményeik, elképzeléseik megjelenítésével egyéni módon tudják alkalmazni a képi kifejezés változatos eszközeit.
• Fejlődjön manuális készségük a különböző ábrázoló technikák elsajátításával.
• Alakuljon esztétikai érzékük, a szépség iránti vonzódásuk.

Az óvodapedagógus feladatai

• A gyerekek képességeinek megfelelő, hozzáférhető, megfelelő minőségű eszközök biztosítása.
• Sokféle változatos tevékenykedtetés a nap bármely szakában.
• A technikák folyamatos gyakorlási lehetőségének biztosítása.
• Séma nélküli segítségnyújtás a tevékenység során.
• A gyermekek ízlésvilágának fejlődése érdekében esztétikus környezet kialakítása.
• A gyermekek esztétikum iránti fogékonyságának fejlesztése műalkotások segítségével.
• Finommotorika – szem – kéz koordináció fejlesztése.
• Kreativitás, alkotókészség, fantázia fejlesztése.
• A szülők ösztönzése az otthoni ábrázolási lehetőségek biztosítására, a gyermek munkáinak megbecsülése.

A nevelőmunkát segítő eszközök

• Különböző színes papírok, kartonok, filc, tű, fonal, gipszkiöntő formák, gyöngyök, gyurma, olló, ceruza, viaszkréta, festékek, ragasztók, ecsetek

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

• Képalakításaiban egyéni módon jelezni tudja az elemi térviszonyokat.
• Élményei, elképzelései, képzetei megjelenítésében többnyire biztonsággal használja a képi kifejezés eszközeit.
• Színhasználatában érvényesíti kedvelt színeit.
• Formaábrázolása változatos, többnyire képes hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat.
• Emberábrázolásaiban megjelennek a részformák, próbálkozik a legegyszerűbb mozgások jelzéseivel is.
• A közös munkák értékelése során saját műveivel és a műalkotásokkal kapcsolatban szóbeli véleményt nyilvánít.
• Tud formákat mintázni elképzelései alapján és megfigyelései felhasználásával.
• Önállóan és csoport munkában is készít egyszerű játékokat, kellékeket, modelleket, maketteket.
• Fokozott önállósággal képes alkalmazni a megismert technikákat.
• Megjelenik a gyermekben az esztétikum iránti érzékenység és értékelő képesség a természet szépségeiről, mű-, és népművészeti alkotásokról.
• Igényli a közös cselekvés keretében a rendezett, ízléses, esztétikus környezet észrevételét, óvását, alakítását.
• Eljut arra a szintre, hogy „művei” kifejezővé válik, megjelenik az érzelem kifejezése.

5.5. Mozgás

Az egészséges életmód kialakulásának egyik elengedhetetlen feltétele a mozgás, mely nagyban hozzájárul a gyermekek ideális testi és szellemi fejlődéséhez.

Arra törekszünk, hogy a gyermekek minél sokrétűbb mozgásformákkal ismerkedjenek meg. A mozgás öröm legyen a számukra, s ezt az örömforrást az egész nap folyamán biztosítanunk kell. A mozgáslehetőségek kötött és kötetlen formában valósulnak meg a játék során, az udvari életben, a mindennapos testnevelési, foglalkozásokon.

Célja

• Gyermekek mozgáskedvének fenntartása és fokozása.
• Testi képességeik fejlesztése (erő, gyorsaság, állóképesség).
• Koordinációs képességek fejlesztése (egyensúlyérzék, téri tájékozódás, ritmus érzék, szem – láb koordináció, testséma).
• Mozgás- és tartás rendellenességek megelőzése, javítása.
• Akarati tulajdonságok fejlesztése (kitartás, kudarctűrés, önfegyelem).
• A pszichikus funkciók fejlesztése közvetett módon (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás).
• Finommotoros mozgáskészség megalapozása.

Az óvodapedagógus feladatai

• A gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez, a mozgásos tevékenységhez szükséges hely, idő, eszköz, módszer biztosítása.
• A gyermekek életkorának és egyéni fejlődésük ütemének megfelelő, szükségleteikhez igazodó mozgásformák és terhelés biztosítása.
• Egészségfejlesztő testmozgás megszervezése a mindennapokban.
• Differenciált mozgásfejlesztő játékok és gyakorlatok összeállítása.
• A mozgásfejlesztés főbb területeinek változatos alkalmazása, a gyermekek életkorát és egyéni fejlettségét figyelembe véve:

• járás és futás gyakorlatok,
• ugrás gyakorlatok,
• dobás gyakorlatok,
• labda gyakorlatok,
• támasz gyakorlatok,
• talajtorna elemei,
• egyensúly gyakorlatok,
• függés gyakorlatok,
• mozgásos játékok.

A nevelőmunkát segítő eszközök

• bordásfal, kenguru labdák, tornaszőnyeg, Body Roll készletek, padok, karikák, tornahenger, labdák, kötelek, babzsákok…..

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

• Képes egyenletes iramban futni.
• Tud ütemtartással járni.
• Képes a gimnasztikai gyakorlatok esztétikus végrehajtására.
• Képes elkapni a labdát, és célba dobni.
• Képes keskeny padon egyensúlyozó járásra.
• Tud helyben labdát pattogtatni.
• Ismeri az irányokat, tud térben tájékozódni.
• Betartja a versenyjátékok szabályait.
• Képes páros, ill. váltott lábbal szökdelni.
• Tud előre guruló átfordulást végezni.
• Ismer néhány mozgásos játékot, és képes társaival irányítás nélkül játszani.

5.6. A külső világ tevékeny megismerésE                          

5.6.1. A környezet megismerése

Feladatunk, hogy a gyermekek figyelmét minden nevelési területen a környezet felé kell irányítani. A növény- és állatfajok tisztelete, megbecsülése, a szülőföld, a lakóhely, az ehhez kapcsolódó személyek, az itt élő emberek megismerése és szeretete vezet el a környezettel való pozitív viszony kialakítására, és oda, hogy a gyermekek később egyértelműen és semmi mással össze nem tévesztett fogalomkánt értsék meg, mi a hazaszeretet és mi a magyarságtudat. Programunk összeállításánál arra törekedtünk, hogy olyan rendszeres tevékenységeink legyenek, melyek a szokások alakítását segítik elő, alkalmakhoz kötődnek, és ezek az élményszerűségét erősítik.

Célja

• A természeti és társadalmi környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása.
• Olyan érzelmi alapozottság, érdeklődési kedv felkeltése a világunk iránt, amely kedvező alapja lehet a környezetbarát életmódnak.
• Környezetbarát intézmény megteremtése.

Az óvodapedagógus feladatai

• A természeti és társadalmi környezet megismertetése a következő témákban: család, testünk, közlekedés, évszakok, növények, állatok, napszakok.
• A gyermekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása, illetve a meglévők mélyítése, rendezése.
• A gyermek spontán érdeklődésére építve, keltse fel kíváncsiságát, megismerési vágyát.
• Ismertesse a kulturált élet szokásait, az elfogadott viselkedési formákat, az érzelmi és erkölcs viszonyokat.
• Közvetítse az egyetemes, a nemzeti kultúra értékeit, hagyományait, az adott tájra, helységre jellemző néphagyományokat.
• Tegye lehetővé, hogy a gyermek maga fedezhesse fel a világot.
• Törekedjen arra, hogy amit csak lehet a helyszínen, a természetben, élőben figyelhessen és tapasztalhasson meg a gyermek.
• A természet, a környezet megszerettetése, a pozitív érzelmi viszony kialakítása.
• Értelmi képességek kialakítása.
• Verbális fejlesztés.
• Komplexitás egyéb esztétikai tevékenységekkel.

A nevelőmunkát segítő eszközök

• Plakátok, locsoló, kerti szerszámok, nagyítók, földgömb, gyermeklexikonok…

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

• Tisztában van saját és szülei, testvérei adataival: lakáscím, név, foglalkozás.
• A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően sorolja fel.
• Különbséget tud tenni az évszakok között, ismeri jellegzetességeiket, sorrendjüket.
• Felismeri a napszakokat: reggel, dél, este.
• Ismeri a növény szót, önállóan gyakorolja a növénygondozás legegyszerűbb műveleteit.
• Az általa ismert állatokat csoportosítja külső jellegzetességeik, hasznuk és élőhelyük szerint.
• Felismeri környezete tárgyait, azokon a színeket.
• Alakul ítélőképessége.

5.6.2. A környezet mennyiségi és formai összefüggései

Célja

• A világ formai, mennyiségi, téri viszonyainak felfedezése.
• Mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemlélet alakulása.

Az óvodapedagógus feladatai

• A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok – okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása.
• Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, valamint a logikus gondolkodás megalapozása.
• A gyermekek érdekes problémahelyzetekkel való aktivizálása a logikus gondolkodásra.
• A matematikai kifejezések tudatos alkalmazásával a gyermekek passzív és aktív szókincsének bővítése.
• A gyermekek belső késztetésének kihasználása a feladatok megoldásánál.
• Biztosítsa, hogy a gyermek saját logikája szerint gondolkodhasson.
• Nyújtson segítséget több variáció megtalálásában.                                                      
• Fejlessze a gyermekek problémafelismerő és megoldó készségét.

A nevelőmunkát segítő eszközök

• Logikai készlet, mérőrúd készlet, számoló figurák, mértani formák, dobókocka, kis tükör, dominó, társasjátékok

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

• Matematikai jellegű helyzetről, problémáról saját gondolatait kifejezi.
• Érti és helyesen használja a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban használt összehasonlító fogalmakat.
• Képes különböző szempontok szerinti válogatásra.
• Részt tud venni mennyiségek összemérésében, alkalmi egységgel való mérésben.
• Elő tud állítani különféle elemekből különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet.
• El tud mesélni tevékenységről, történésekről, képről egyszerű darabszámmal is kapcsolatos történeteket.
• Tárgyakat tud számlálni 10-ig.
• Építései, síkbeli alkotásai során azonosítani tud különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat.
• Másolással képes megépíteni a mintával megegyező elemekből és színben, nagyságban eltérő elemekből is kirakni térbeli és síkbeli alakzatokat.
• Képes különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyes egyszerű tulajdonságokat meg is nevezni.
• Tapasztalatokat és élményeket szerez a tükörrel való tevékenysége során.
• A térben való tájékozódásban képes megkülönböztetni a jobbra-balra irányokat és állásokat.
• Érti és követni tudja az irányokat, illetve a helyeket kifejező névutókat.